AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

Dr. Kozocsa Sándor gyakornok felvételezés, beosztás. Sohár Lajos irodasegédtiszt, könyvkölcsönzés. 3. Zenei osztály: Dr. Isoz Kálmán főkönyvtárnok. 4. Hírlaptár: Dr. Borzsák István könyvtárnok, adminisztráció. Dr. Goriupp Alisz alkönyvtárnok. Dr. Gáspár Margit könyvtári segédtiszt, egy gyakornok. Dr. Rédeyné Hoffmann Mária dr. könyvtárnok. Dr. Ernyey József I. o. múzeumi őr. Dr. Bartoniek Emma alkönyvtárnok. 6. Kötelespéldány-osztály: Dr. Gulyás Pál főkönyvtárnok, adminisztráció. Dr. Grexa Gyula alkönyvtárnok. Istvánffy Károly könyvtári főtiszt. 7. Levéltár: Dr. Sulica Szilárd főkönyvtárnok, adminisztráció. Dr. Zsinka Ferenc könyvtárnok. Dr. Czobor Alfréd vm. főlevéltárnok Dr. Fekete Nagy Antal. Tartósan beosztva: Fitos Vilmos dr. főkönyvtárnok a vallás- és közoktatásügyi minisztérium könyvtárához. Dr. Balogh László a főigazgatósághoz. Szabadságolva Dr. Jakubovich Emil főkönyvtárnok Dr. Tóth László könyvtárnok. A fizetési viszonyokat már röviden érintettük. A könyvtárosok szociális helyzetét a növekvő infláció idején — mert a korona értéke 1921-ben rövid ideig emelkedett, 1922 első felében még nagyjából stabil volt, s a tomboló értékcsökkenés már a politikailag viszonylag „konszolidáltabb" 1924—1925. években következett be — sok jellemző adattal lehetne megvilágítani, de ezek nem igen mutatnak -eltérést az akkori országos helyzettől.

50 A rendszeressé váló drágasági pótlékokon kívül dohány-, ruha-, flanell-utalványokat osztogattak. A beszerzési csoport élelmiszerek kedvezményes juttatása mellett pl. „hízóakciót" is rendezett.

51

1922ben megvonták a kedvezményes élelmiszerellátást azoktól, akik legalább 2 kat. hold föld tulajdonosai, vagy haszonélvezői. Az érintettek: Sebestyén Gyula, Sikabonyi Antal, Tóth László.

52 Ez az adat azt tanúsítja, hogy a tisztviselők többsége csak fizetéséből élt: a „középosztályhoz" csak akkor lehetett volna számítani még akkori viszonyok között is, ha — az angolok módjára — alsó és felső középosztályt különböztettek volna meg. A múzeumi és könyvtári alkalmazott legfeljebb egy ilyen „alsó" színvonalat ért el.

53 Ide tartozik az altisztek és a segédszemélyzet kérdése is. 1919-ben — még a Károlyi-kormány idején — akarták rendezni a raktári — manuális munkát végző személyzet helyzetét, de a végrehajtás már a Tanácsköztársaság alatt történt, amikor is minden altisztet (akkor vezették be a „hivatalsegéd" elnevezést) a Népbiztosság státusba sorolt. A Tanácsköztársaság intézkedéseit megsemmisítő rendelet őket sújtotta legjobban: visszatért a régi rend, és a kérdést azóta nem lehetett újra napirendre tűzni. Hóman ezzel kapcsolatos előterjesztésében hangsúlyozza, hogy az érdekelteket mérhetetlen hátrány éri, noha (az intézkedők ezt az érvet nyilván jobban értették, mintha ennek az alsó rétegnek a jogos személyi igényeit hangoztatta volna) felbecsülhetetlen értékek gondozása és őrzése van közvetlenül az ő kezükbe letéve. A név szerint felsorolt 1 laboráns, 7 műszaki és kezelőaltiszt, továbbá 3 napibéres 139