AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

volt, majd 1919 után az új pécsi egyetemi és szemináriumi könyvtárak szervezésében volt szerepe. Mindvégig az erőteljes gyarapítás, s a gyarapítás körének kiterjesztése volt fontos előtte, a szervezési kérdésekben s a belső munka egyre inkább forrásba jövő átszervezésében kezdeményező szerepet nem vitt. A főigazgatóval egyetértésben ő is, mint Melich, intézkedések sorát tette az újra meg újra meglazuló fegyelem megerősítésére. Hóman megtiltotta, hogy a tisztviselők magánügyekben látogatókat fogadjanak, Lukinich figyelmezteti munkatársait a munkaidő pontos betartására, „elllenkező esetben nem tudnám megokolni a napi 7 órai munkaidő bevezetésének szükségtelenségét".

33 Az is baj, hogy igen sok az egymás közti „kaszinó". A készülő új B-lista (az akkori tisztviselők ijesztő réme, amely pedig a könyvtárban minden jel szerint nem, vagy alig került alkalmazásra) erre mindenesetre tekintettel lesz — mondja. A minden hónap első hétfőjére összehívott vezetői megbeszélések legelsőjén felszólítja az illetékeseket, hogy készítsék el és nyújtsák be osztályaik ügyrendjét. Ez a felhívás az 1923. év végéig majdnem minden értekezleten megismétlődött, foganatjáról azonban nem értesülünk, egyetlen osztályügyrend sem maradt fenn ebből az időből. Az altiszteket magánügyben nem szabad igénybe venni, és nem szabad engedni, hogy a kutatóktól borravalót fogadjanak el. A takarítást és a szellőztetést állanóan ellenőrizni kell, erre történjék utalás az osztályügyrendekben is. A kölcsönözés ellenőrzését szigorítani kell, a belső használatra kivett anyag helyére őrjegyet kell tenni. A kiköltöztetett levéltári osztály helyén berendezett Apponyi-terem eredeti alakjában 130