AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

ami feleslegessé tenné új igazgató (ill, az új törvény szerint főigazgató) kinevezését. Ez esetben a három természettudományi tár egyetlen természettudományi múzeummá, a néprajzi tárak pedig közös néprajzi múzeummá alakulnának. Az összetartó kapocs szerepét az így önállósuló gyűjtemények között a Gyűjteményegyetem tanácsa venné át.

29 A válaszfogalmazvány a decentralizációt helyesli, de a Magyar Nemzeti Múzeum eszmei egységének megszüntetését elutasítja. A másfélszáz éves intézmény „egyik legnagyobb kulturális alkotása a magyar társadalomnak" és „a nemzeti kultúra felsőbbségét bizonyító tényező". (A később sokszor emlegetett „kultúrfölény" jelszava a Múzeum életében itt vetődik fel először!) A Múzeum egységének megbontása amellett az iránta nyilatkozó társadalmi áldozatkészséget is lerontaná s a külföldi kapcsolatoknak is ártana, mert a legnagyobb magyar közgyűjteményt már világszerte ezen a néven ismerik. Ne a tovább tagolt Múzeum egyes szerveit foglalja össze a Gyűjtemény egyetem, hanem a Nemzeti Múzeum vegye át az összes gyűjtemények irányítását, tehát a Gyűjtemény egy etem szerepét is. Ezt valósította meg egy évtizeddel később Hóman a múzeumi törvényben (1934: VIII. t. c). A vélemény (amely aláíratlan) tehát tőle való, vagy legalább az ő befolyása alatt készült. A decentralizációs tervet azért ismertettük a Gyűjtemény egy etem könyvtári kihatásainak vizsgálata előtt, mert Hóman felfogását, de szervezőképességét is jellemzi. De jellemzi azt is, mennyire visszatérnek a többé-kevésbé életképes fejlesztési és átszervezési tervek a Tanácsköztársaság alatt felmerült gondolatokhoz. Hóman nagy munkakedve nem csillapodik a Múzeum vezetésének átvétele után és minden jel arra mutat, hogy a könyvtár vezetését továbbra is állandóan figyeli és a döntő intézkedést kezében tartja.

30 Főigazgatói kinevezése az év végéig húzódik, s a helyettes főigazgató december 22-én iktatja be új állásába.

31 Már 27-én intézkedik, hogy az új könyvtárigazgató kinevezéséig a könyvtár vezetését magának tartja fenn, helyettese szolgálati és gazdasági ügyekben Havrán Dániel, az adminisztráció vezetője kiadványozási joggalRédey Tivadar. Hogy a kezdeményezést továbbra is magának tartja fenn, azt 1924. február 8-i körrendelete bizonyítja, amelyben a szolgálati út szigorú betartását írja elő, felsőbb hatósággal csak a főigazgatón keresztül szabad érintkezni. Ezt egyébként a Múzeum szervezeti és szolgálati szabályzata is így kívánja

32 — persze Hóman könyvtárigazgató korában ezen a paragrafuson sokszor túltette magát, éppen a Könyvtár ügyeinek gyorsítása céljából. így aztán a harmadik igazgató, az 1924. március 3-án hivatalba lépő Lukinich Imre főleg Hóman terveinek végrehajtója és az adminisztratív fegyelem fenntartója lesz. Saját kezdeményezéseként a három nagysikerű kiállítás — Kossuth, Petőfi, majd Jókai jubileumának szentelve — bizonyult eredményesnek, viszont élő irodalmi és közéleti kitűnőségek autográfjai és fényképei megszerzésére irányuló intézkedéseit vitathatónak, több terhet, mint eredményt hozónak kell mondanunk. A már elhatározott — bár közben irányt változtató és részben módosult — reformok szívós végrehajtása és a hivatali munka rendszerességének biztosítása a fő célja, ő vezeti be először az osztályok vezetőinek rendszeresen tartott értekezleteit. Lukinich, a későbbi történészprofesszor, igazgatói kinevezése előtt országos levéltári igazgatói rangot viselt. Érdemes bibliográfusnak, több fontos hungaricum felfedezőjének és első leírójának ismerték. A rövid életű pozsonyi egyetem tanára 9 Évkönyv 129