AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

a pontosan soha meg nem határozott társadalmi egységek a művelődéspolitika alapjai. Mellette még „a nemzeti jelleg kidomborítása" az a vezérfonal, amelynek az Országos Széchényi Könyvtár következő fél évtizedét irányítania kellene: utóbbit hangsúlyozza az a miniszteri leirat, amely a Szabó Ervin Könyvtár átszervezését lényegében a Széchényi Könyvtárra kívánná átruházni.

12 A történelmi fordulat szimbolikus jelzője is ez az irat: a Tanácsköztársaság alatti szervező szerepet a Szabó Ervin Könyvtártól az új rendszerben az Országos Széchényi Könyvtárnak kellene átvennie: a széles körök felé forduló közművelődési és társadalomtudományi könyvtártól a gyűjteményi szerepet, inkább konzerváló célt szolgáló nemzeti könyvtárnak.

i:i A Könyvtár történetének új szakasza tehát a forradalmakkal való frázisos szembenállás, a minisztériumi gyámság és a tömegekkel szemben a közelebbről nem meghatározott intelligencia szolgálatának jegyében kezdődik. Alapja az az akkori országos politika elvét is képező fikció, amely a Tanácsköztársaság minden intézkedését, minden megnyilatkozását érvénytelennek és semmisnek minősíti. A Nemzeti Múzeum eredeti szervezetét 1919. augusztus 8-án állították vissza, a 133 nap alatt történt megbízásokat és kinevezéseket visszavonták. A Könyvtár a közönség számára — a március 21. előtti szokások és szabályok mellett — szeptember 1-én nyílt meg.

14 Három könyvtárigazgató A Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum magva és kiindulópontja, ebben az időben a Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt csupán, már régóta nem is első az egyenlők között. Mellette hat, később nyolc múzeumi osztály tartozott az egységes szervezeti keretbe, amelynek az élén az igazgató állt; az egyes osztályok, tehát a Széchényi Könyvtár (akkor használtabb és ismertebb nevén a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) vezetője is osztályigazgatói címet és rangot viselt.

15 Az első világháború kellős közepén — legalábbis a Könyvtár szempontjából — még ez a rend is felborult: 1916 elején Szalay Imre, a Múzeum addigi igazgatója, nyugdíjba ment, helyébe Fejérpataky Lászlót, a Könyvtár addigi igazgatóját nevezték ki, az ő helyét viszont nem töltötték be, Fejérpataky további irányítása mellett a könyvtár két részre oszlott: a levéltári osztályt és a kézirattárt Sebestyén Gyula, a nyomtatványok tárát és a hírlaptárt Melich János vezette. Egykorúak visszaemlékezései, meg a Sebestyén és Melich közt a Tanácsköztársaság után lejátszódó viták is arra látszanak mutatni, hogy Sebestyén (egyébként kiváló folklorista) nem volt népszerű a könyvtárban, többen elhagyták, s Melich osztályaiba kérték áthelyezésüket, így Bajza József (XIX. századi irodalomtörténész, majd a délszláv történelmi és politikai kérdések szakértője) a kézirattárból a hírlaptárba került. A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság a (joggal) konzervatívnak tartott Fejérpatakyt eltávolította a Múzeum éléről, helyére a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosát (az egyébként nem kevésbé konzervatív) Czakó Elemért tette, de külön rendelettel meghagyta Fejérpatakyt a könyvtár „fővezetőjének", aki, mint láttuk, a Könyvtár vezetői állásáról — amelyet évtizedeken át viselt — 1916-ban nem mondott le. 1919. augusztus elején — a Tanácsköztársaság rendelkezéseit eltörlő utasítás alapján — Fejérpataky újra múzeumigazgató lett, helyét azonban ekkor a könyvtárban 126