AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

és művészet nemes gondjai foglalkodtaták elméjét a véglehelletig.. ,"

39 Hasonló küldemények — régi oklevelek, birtokadományozók vagy céhszabadalmat biztosítók, adás-vételi szerződések, adóslevelek, stb. — elsősorban a vidéki birtokos nemességtől érkeztek, de előfordult, hogy az uradalmi kormányzó, vagy a község elkésze bukkant rá és küldte be. A sok földbirtokos és „úr" között akad egy, akinek neve után csak ennyi áll: „vámosi földmívelő (Veszprém megyében) ajándoka".

40 Néhányan törökkori, török nyelvű kéziratokat küldtek. Mások családi irattáruk közérdekű emlékeit ajándékozták, így pl. Cserei Farkas nagynevű ősének, Nagyajtai Cserei Mihály erdélyi történetírónak egy autográf kéziratát, Engel Sándor apjához, Engel János Keresztélyhéz intézett leveleket,, Károlyi István pesti nyomdász egy Horvát István-kéziratot. Czech János, a Levéltár igazgatója 1848-ban 70 db XIII—XVIII. századból származó oklevelet ajándékozott. Említésreméltó még Nagy István feltörvényszéki ülnök küldeménye 1856-ból, amely 24 csomó XVI—

XVIII. századi kéziratból állott és néhai Jankovich Miklós második gyűjteményéből származott. Ismét mások nyomtatott régiségek és ritkaságok ajándékozásával akarták a könyvtárat gazdagítani, a közösség, a nemzet érdekeinek szolgálatát az egyéni birtoklás öröme fölé helyezve. Egy szolnoki gyógyszerész XVI. századi holland Ovidius-kiadást küldött, a vecsési jegyző ugyancsak XVI. századi Justinianuskiadást. Egy pesti tisztviselő Nürnbergben 1566-ban megjelent művel jelentkezett, Kraü Pál pesti vasárus egy régi német kémiai szakkönyvétől vált meg a könyvtár érdekében. A tudós Horvát István tanítványa, Gyárfás István táblai bíró, aki maga is sok történeti kutatást végzett, 17 könyvet, közte számos RMK-t, 3 századeleji folyóiratot s néhány újabbkori kéziratot adományozott.

41 Laucsek Imre fűrészi evangélikus lelkész küldte a könyvtárnak Székely István Krakkóban 1559-ben megjelent Chronicajának egy példányát.

42 Többen régi hazai kalendáriumokat küldtek. Egykorú vagy a közelmúltból származó külföldi munkát a már említetteken kívül nem sokan ajándékoztak, de akadt azért ilyen is. Joachim Vilmos, Vas megye főorvosa, később pesti orvos, XVIII—XIX. századi orvosi könyveket ajándékozott, mintegy 20 művet. Egy foglalkozását fel nem tüntető ajándékozó a Eamajana latin nyelvű, 1846-os díszkiadását adta. A kilenc év alatt ketten kívánták megőrizni a névtelenséget az ajándékozók közül: egyikük XVII. századi záloglevelet, másikuk, a „névtelen művész", egy rajzot adományozott. Az ajándékozó testületek közül a forradalmi vonatkozásúakat már említettük. Az ötvenes évek kulturális célú testületei között állandóan ott találjuk a Jó és olcsó könyvkiadó-társulat, a későbbi Szent István Társulat nevét. Kiadványaiból rendszeresen küldött a könyvtárnak. A Magyar Tudós Társaság kétszer jelentkezett: egyszer az Akadémiai Értesítőt, egyszer pedig az akadémiai könyvtár tisztviselői részére kiadott utasítást küldte el. Az Egyetemi Tanács 1852-ben a pozsonyi krónika kiadásából egy díszpéldányt juttatott a könyvtárnak. Elküldték kiadványaikat A Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesület, a pestbudai és a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara, a Pesti Műegyesület, a Magyar Erdészegylet és a Tudakozó Pesti Intézet. Néhány iskola is elküldte programját, ill. értesítőjét, így a pesti piaristák, a pesti és pozsonyi főreáltanoda, a nagykőrösi református gimnázium. Egy metszetet küldött a Pestbudai Hangászegyleti Zenede, Kecskemét városa 20 db török levél magyar fordítását ajándékozta. A hatóság intézkedései 112