AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

folytán is gyarapodott a könyvtár: 1850 márciusában a városi tanács közbenjárására a 48-as országyűlés felsőházi termében (a mai Nemzeti Múzeum dísztermében) talált nyomtatványokat és kéziratokat bevitték a könyvtárba.

43 Más alkalommal a Helytartóság budai osztálya küldte el az új osztrák büntető, ill. polgári törvénykönyvet, 1850-től egyre több ausztriai intézménytől érkezett ajándék. Rendszeresen küldte kiadványait a bécsi tudományos akadémia, a stájer történelmi társulat és a bécsi Geologische Reichsanstalt. Egy ízben az Állat- és Füvésztani Egyesület is küldött egy természetrajzi munkát. Az osztrák közoktatásügyi minisztérium többször küldött történelmi és irodalmi tárgyú tudományos kiadványokat, többek között a Jahrbücher der Literatur 1818—1849 között megjelent 128 kötetét.

44 A belügyminisztérium J. Kollár Staro-Italia slavjanska... (Bécs, 1853.) c. művét küldte le. Ausztrián kívüli intézményt kettőt találunk: a nürnbergi Nemzeti Múzeumot és a washingtoni Smithsonian Institutiont. Utóbbi 1855. évi jelentését küldte el s a következő években gyakran jelentkezett ajándékaival, nemcsak könyvekkel, hanem természetrajzi, néprajzi tárgyakkal is. Az ekkor Amerikában emigrációban élő Xantus János természettudós és entnográfus volt az, aki a Magyar Nemzeti Múzeumot a washingtoni tudományos intézet figyelmébe ajánlotta és az intézetet az ajándékozásra ösztönözte. A vétel céljaira ebben az időben két pénzforrás szolgált: az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum pénzalapja, a másik a Széchényi Lajos-féle alapítvány volt. Az első pénzforrásból a kilenc év alatt összesen 100 kötetet vásároltak, valamennyi természettudományi tárgyú egykori külföldi mű, ill. 7 kötet folyóirat. Negyvenkét kötetet tettek ki a Krünüz-íéle Ökonomische Encyklopedie 1849—1856 között megjelent kötetei (Bd. 197—238.), a többi német, kisebb részben latin és francia nyelvű természetrajzi munka. Az 1853-ban eszközölt vásárlásnál, mely főleg rovartani műveket tartalmazott, a növedéknapló bejegyzése utal arra, hogy a műveket a múzeum természettára részére vásárolták. Megvettek továbbá 4 Magyarország, ül. Budapest térképet (Blaschnek Sámuel munkáit), és Repiczky János nyelvésztől általa lefordított török oklevelek másolatait. (24 db kézirat és egy bekötött mű, mely 140 jászberényi török oklevél másolatát tartalmazta.) Ugyancsak a múzeum pénzalapjából fedezték Jankovich Miklós második gyűjteménye ritkaságainak megvételét. (Régi nyomtatványok és kéziratok, 1448 db, 8000 forint értékben.) A másik pénzforrás, mely arra volt hivatva, hogy a Széchényi Könyvtár rendelt feladatának megfelelően a magyar vonatkozású művek beszerzésére szolgáljon, a Széchényi Lajos-féle alapítvány évi 400 forint kamata volt. Mint ismeretes, gr. Széchényi Lajos, Széchényi Ferenc legidősebb fia, 1827-ben 10 000 forintos alapítványt tett, hogy apja szelleméhez híven a könyvtár gyarapításához és fejlesztéséhez a család nevében továbbra is hozzájáruljon.

45 Ebből az összegből Széchényi Lajos rendelése szerint kizárólag magyar és magyar vonatkozású műveket volt szabad vásárolni, s az elszámolást évente kellett a Helytartótanácshoz, ill. Széchényi Lajoshoz felterjeszteni. Az így beszerzett könyveket nem írták be az itt ismertetett naplóba, nem keverték össze a más forrásból származó művekkel, sőt megkülönböztető Széchényi-bélyegzővel látták el őket, mely arra utalt, hogy beszerzése a Széchényi-család áldozatkészségéből történt. Az említett kötelező évi jelentésekből és a csatolt számlákból azonban ez a beszerzés is teljes egészében rekonstruálható.

46 A feljegyzésekből kiderül, hogy az 1848. július 1. és 1857. június 30. kö•8 Évkönyv 113