AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Indali György: Horvát István könyvtára

Mindezt kiegészíti a Horvát kiadott műveiből visszamaradt több száz kötet. Segédkönyvtár cím alatt tárgyalja a jelentés a könyvek azon részét, melyeknek közvetlen magyar vonatkozása nincs ugyan, de Horvátnak széles körű kutatásaihoz szüksége volt rájuk. (Itt is a történeti írók vannak többségben.) A klasszikus görög és római történetírók legjobb kiadásain kívül a bizánci történetírók és a Bizánc történetével foglalkozó újabb munkák is képviselve vannak a gyűjteményben. A német, angol, francia, olasz, spanyol, belga, portugál, svéd, norvég, dán, sőt izlandi történetírók tiszteletre méltó száma mellett derekasan képviselve van Keleteurópa története is. Cseh, lengyel, illir történetírók mellett bőséggel találunk Oroszország történetével foglalkozó irodalmat is (az előbbieket latin, az utóbbiakat német nyelven). Végül a törökök, arabok, zsidók, örmények, kínaiak történetének irodalma zárja le a sort. Sok gyűjtemény képviseli a diplomatikai és numizmatikai munkákat is. Erősen gyűjtötte Horvát az egyházi jellegű irodalmat is. A számos biblia közül külön kiemel a jegyzék egy Londonban 1657-ben megjelent angol nyelvű bibliát és egy ugyanebben az évben ugyanott kiadott héber, káld, görög, szamaritánus, szír, arab, etióp, perzsa és latin nyelvű bibliát. Ehhez járul a nevesebb szentatyák (jol. Tertulián, Origines, Szent Ambrus, Szent Bazil, Ágoston, Jeromos, Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Gergely stb.) műveinek legrégibb és legjobb kiadása, valamint számos későbbi teológiai és egyháztörténeti mű. Mindezeket kiegészíti a legkülönbözőbb nyelvű szótárak, lexikonok sokasága. Végül pedig megtalálhatók Horvát könyvtárában a t leghíresebb külföldi könyvtárak katalógusai. A könyvek mellett rendkívül becses Horvát kéziratgyűjteménye is. Itt a kimutatás megint több csoportot állított fel. Első az okleveleké. Ezek közt van 116 db eredeti, a IV. Bélától a XVII-ik századig terjedő időből. Négyszáz darab a hiteles másolatú oklevelek száma. 296 oklevelet maga Horvát másolt le hiteles eredetiről, míg 272-t idegenekkel másoltatott, ehhez járul még 51 db igazolt vagy egyeztetett oklevél másolat s 22 olyan másolt oklevél, mely városok szabadalmait tartalmazza. Rendkívül értékes darabok vannak a nem oklevél jellegű kéziratok közt is. Ilyenek az I. Rákóczi Györgyhöz és feleségéhez Lórántffy Zsuzsannához titkos írással írt levelek, vagy török pasák magyar nyelven írt levelei. 50 kötetet töltenek meg az újabbkori levelek. Ezek közül kiemelkedően jelentősek Giuseppe Garampi (1723—1792) pápai nunciusnak Koller József (1745— 1832) pécsi kanonokhoz írt levelei s a Révai Miklóshoz, valamint Horvát Istvánhoz intézett levelek. Ugyancsak értékes az a 37 kötetes gyűjtemény, mely magyar írók és tudósok eredeti kéziratait tartalmazza. A jelentés megemlíti közülük többek közt Pápai Pál magyar zsoltárkönyvét 1539-ből. Cicero négy könyvének magyar nyelvű fordítását 1614-ből, Virág Benedek kéziratait és Révai Miklós „magyar literatúrát érdeklő kéziratait" 10 kötetben. Végül pedig magának Horvát Istvánnak a hátrahagyott kéziratai egymaguk megtöltöttek több mint 800 kötetet. Ehhez járul a hozzávetőleg 300 db-ra becsült térkéj)gyűjtemény az összes magyar vármegye és egyházmegye, s Európa minden országának térképével. A fentieken kívül találhatóak még atlaszok más világrészekről is. Pld. Berghaus pompás kiadású Afrika atlása, „régi világ atlásai" s végül három égi és földgolyó. 100