AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1963—1966

got mintegy 150 magyar címzett között osztottuk szét. A hivatalos csere keretében a magyar parlamenti anyagot, hivatalos közlönyt, jogszabálygyűjteményeket 25 külföldi könyvtárnak juttattuk el. A külföldről érkező hasonló anyagot elsősorban az Országgyűlési Könyvtár kapta, amely ilyenformán a legtöbb európai ország hivatalos, parlamenti stb. anyagának a birtokába jutott. 1963-ban a csere szempontjából fontos esemény volt az, hogy Magyarország csatlakozott az UNESCO két új csere-konvenciójához. (V. ö.: Unesco-egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására. Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1963—1964, 34 — 541.) A nemzetközi fölöspéldánycsere során 1963-ban még a Könyvelosztó anyagából, csak a belgiumi Louvain egyetemi könyvtárába kb. 1200 db XVIII. századi teológiai művet küldtünk ki. 1964-től kezdve azonban már főleg a kurrens könyvanyag duplumaira voltunk utalva. A négy év alatt így is kb. 8000 könyvet igényeltek a külföldi könyvtárak. Ugyanezen idő alatt kb. 10 000 könyv és folyóiratszám érkezett főleg Angliából, a két Németországból, Jugoszláviából, Belgiumból, Dániából, Ausztráliából stb. A külföldről érkező ajánlatokból az OSZK maga csak igen kis mértékben igényelt, annál többet juttattunk az Országgyűlési Könyptár, az országos szakkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak részére. A Művelődésügyi Minisztérium felkérésére több alkalommal felméréseket végeztünk akkor, amikor valamelyik kulturális egyezmény (francia, belga, olasz, ghánai, kubai, norvég stb.) megkötése vagy meghosszabbítása vált időszerűvé. A csereosztály a négy év során kb. 60 ország 400 intézményével állt többékevésbé rendszeres kapcsolatban, velük mintegy 8000 levelet váltott. A négy év alatt körülbelül 90 000 magyar könyv, brosúra, folyóiratévfolyam ment ki az OSZK-ból és kb. 85 000 tétel érkezett be hozzánk. A csereosztály terjesztette külföldön az OSZK kiadványait is, így elsősorban a kurrens és éves nemzeti bibliográfiákat, az évkönyveket, a fő sorozat tételeit, a gyarapodási jegyzékeket stb. A beérkező anyag nagyobb részét az ún. kultúregyezményes csere keretében főleg a szocialista országok nagy nemzeti és állami könyvtárai küldték be. Mindebből az OSZK maga csak mintegy 25%-ot vett át, de ez a mennyiség így is jelentős mértékben fedezte a Könyvtár szocialista eredetű könyv- és folyóiratigényeit. Az említett anyag túlnyomó részét a nagy magyar könyvtárak között osztottuk szét, melyek számára mindez végül is igen jelentős beszerzési forrást jelentett. A Gyarapítási osztály és a KMK a spontán beérkező anyagon kívül évente mintegy további 2000 művet is igényelt. Kitűnően működtek a kapcsolatok a Szovjetunióval, az NDK-val és Csehszlovákiával. A régen működő és kiterjedt könyv- és folyóiratcsere mellett 1966-ban létrejött egy széles körű mikrofilmcsere-megállapodás a túrócszentmártoni Matica Slovenska könyvtárával. Bár a romániai hungarikák nagy számban beérkeztek, a többi alapvető mű beszerzése már akadozott. Hasonló volt a helyzet lengyel vonatkozásban is. Erősen bővült a csere Jugoszláviával, különösen az újvidéki Matica Srpskával kötött új megállapodás révén. Élénk volt a forgalom Finnországgal, Ausztriával, Angliával, Franciaországgal, az NSZK-val és az USA-val. Az olasz, a skandináv, a belga, a holland és a tengerentúli érdeklődés sok kezdeményezésünk ellenére mérsékelt maradt. A korábbinál kevesebb anyagot kaptunk Kínától, de többet Koreától és Vietnamtól. Végeredményben az OSZK a négy év alatt külföldről csere útján közel 13 000 művet, külföldi vétel útján kb. 5000 művet szerzett be. 58