AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1963—1966

3. Könyvtárközi kölcsönzés A könyvtárközi kölcsönzés forgalma különösen 1962 után növekedett és az erőteljes növekedés 1964-ig tartott. Az alábbi táblázat világos áttekintést ad: Ev Beérkezett Megszerzések A kielégítés kérések mértéke 1963 17 670 15 669 88,5% 1964 21351 19 390 90,8% 1965 21350 20 066 93,9% 1966 23 600 20 085 85,1% Természetesen ez a forgalom nem kizárólag az OSZK és a külföldi országok között folyt, mert könyvtárunknak ez a szolgálata a belföldi könyvtárak között is közvetít. A hangsúly itt most azon van, hogy ez az osztály milyen nagy fontosságú munkát végez akkor, amikor a hazai termelés és tudomány részére a nélkülözhetetlen külföldi forrásmunkákat megszerzi. Ma már alig képzelhető, hogy a tudománynak bármelyik ága, vagy a technikai fejlesztés lépést tudna tartani a haladással a külföldi irodalom nélkül. A legtöbb kérést a különböző iparágak területén működő vállalatok és egyéb intézetek küldik be. Élen járnak a vegyipar és a híradástechnika igényei, amihez szorosan felzárkóznak az orvosi tárgyú igények. Növekedőben van a társadalomtudomány érdeklődése is. A legerőteljesebb igénylők a fővárosi és a vidéki egyetemi könyvtárak, a vidéki orvostudományi egyetemek, a műegyetemi könyvtárak, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei stb. Az összesen beküldött kéréseknek csak mintegy 10%-a érkezik külföldről, de a magyar tudomány eredményei iránti külföldi érdeklődés évről évre növekszik. A legtöbbet a német és a szlovákiai (pozsonyi, kassai) könyvtárak kérnek tőlünk, majd a különböző svájci, olasz, francia és svéd könyvtárak következnek. A befutott igényeket az osztály felerészben belföldről, felerészben külföldről igyekezett beszerezni, miután a lelőhely tekintetében minden kérés esetében a Központi Katalógust igénybe vette. A belföldi könyvtárak kölcsönzési hajlandósága erősen javult az idevonatkozó rendelet megjelenése óta. A baráti országok közül elsősorban a Szovjetunió látott el bennünket sok anyaggal. Széles körű kapcsolat létesült számos távoli szovjet könyvtárral is (Tbiliszi, Baku, Novoszibirszk, Alma-Ata, Irkutszk). Gyorsan és pontosan dolgoztak a bolgár könyvtárak is, jók voltak a kapcsolatok Csehszlovákiával, Lengyelországgal és az NDK-val. Javult a forgalom Romániával is. A nyugati országok közül a legtöbb könyvet és másolatot az NSZK-ból, Franciaországból és Angliából kaptuk. Igen sok mikrofilm érkezett az Egyesült Államokból is. (így pl. fontos új megállapodás jött létre a Federal Scientific and Technical Information nevű szervezettel.) Új kapcsolatok épültek ki Japánnal és Indiával. Egyre kevesebb mű érkezik eredetiben és egyre több mikrofilmen vagy fénymásolatban, amikért évente viszont 40—50 000 devizaforintot kell fizetni. Könynyíti a helyzetet az, hogy sok nyugatnémet és svéd könyvtár ingyen küldi a fotómásolatokat. Nem jelent devizakiadást az sem, ha UNESCO-kuponokat használunk, vagy cseremegállapodásokat kötünk. A devizális ügyintézés a Magyar 59