AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

csomagolt küldemény el nem árulta a csomag tartalmát.

12 A prágai Eugen Prager

13 könyvkiadó könyvei komoly értékeit alkották a haladó irodalomnak. Az Űj Európa Könyvesháza sorozat keretében olyan könyvek jelentek meg, mint Heiden Hitler-ellenes könyve, Feuchtwanger, Ehrenburg, Süone, Avgyejenko, Solohov, E. E. Kisch egy-egy munkája. Szenes Lajos* viszszaemlékezése szerint, minden egyes kötet behozatalának módjáról körültekintő tanácskozás folyt, megbeszélték az álcázás formáját, a szállítás körülményeit. A könyvek többnyire boríték és címlap nélkül, ívben hajtogatva érkeztek, s mikor a ládák már biztonságban voltak, akkor postázták a borítót és a címlapot. A könyvívek fűzésére és a kötésre csak ezután került sor. A német fasizmus európai térhódításával, agressziós „bekeblezéseivel" egyre kevesebb lehetőség volt a haladó irodalom ilyen eszközökkel történő terjesztésére. Az országon belül minden munkásmozgalmi csoportosulás egyben a forradalmi irodalom terjesztésének a szerve is volt. Az elosztók maguk a folyóirat- és könyvkiadók voltak, illetve a szerzők gondoskodtak műveik terjesztéséről. Legtöbbször már a nyomdából szétvitték a kiadványokat mielőtt a kötelező példányt a cenzúrának bemutatták, hogy az esetleges lefoglalásnál már ne találja meg a rendőrség az összes kinyomott példányt. Sándor Pál írja,

14 hogy a nyomdában mindig tartalékoltak könyveket az elkobzás céljára. Az ügyészségi utasításra kivonult nyomozók így mindig találtak lefoglalni valót az elkobzásra ítélt kiadványból, s így nem kutattak tovább, a kiadók és szerzők pedig terjeszthették e könyveket. Mivel e kiadók csak elvétve rendelkeztek önálló kiadói helyiségekkel, a felelős szerkesztő vagy kiadó lakásán tárolták ajsöny veket és folyóiratokat, s onnan postázták, küldték széjjel. Csak egy-két könyvesbolt volt található Budapesten, 525