AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

520 példányt adott át nekik az 1500-ból, a többi biztos helyen várt a terjesztésre. A negyedik szám után elvitte őt a rendőrség, s három hónapot ült a Markó utcai börtönben vizsgálati fogságban, de a KMP-vei való kapcsolatát nem árulta el, s Domokos József talpraesett védőbeszéde következtében a Szemák-ta,nács kénytelen volt felmenteni. E fogsága alatt, 1933-ban határozta el, hogy marxista könyvek kiadásával fogja szolgálni a jövőben a mozgalom ügyét. Még ezt megelőzően, 1931-ben Müller Lajossal együtt adta ki Marx: A góihai program kritikája című művét. 1933 után — többek között — a következő művek jelentek meg kiadásában: így élnek a nők a Harmadik Birodalomban (ezért keresték később halálra a Gestapo pribékjei). A saját kiadásában, valamint a másutt megjelent baloldali sajtótermékeket jól kiépített terjesztő apparátusával juttatta el a pártós szakszervezetekbe, üzemekbe és magánosokhoz. De szállított könyveiből Franciaországba, Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába is. E helyekről ellenszámlára az ott megjelent baloldali irodalomból jelentős mennyiséget csempészett be az országba és juttatott el a munkásokhoz. 1934-től rendőri felügyelet alatt állt. Többször elvitték könyveit, őt magát hetekre a toloncházba zárták. Mégsem hagyta abba tevékenységét. 1937-ben a Kronosz Könyvtár kiadványaként belés külföldi kommunista tudósok (Haidane, Prenant, Klingender) műveit adta ki olcsó propagandakiadásban, majd a Lázár Vilmos szerkesztésében Világkép Könyvtár címen szereplő sorozatban a Spanyolország múltja és jelene című füzetet. Ez a sorozat geopolitikai témájú könyvei között a spanyol polgárháború marxista értékelését tartalmazta, s az ügyészség el is kobozta. 1939-ben kis könyvesboltot nyitott a Szerdahelyi utcában, innen és itt terjesztette az elrejtett illegális és féllegális kiadványokat. Az üzlet elosztóhely volt, pesti és Pest-környéki munkáscentrumokból jártak hozzá könyvekért. Még ma is rejtély, hogyan tudta egy-egy kiadványához a papírt és a nyomdának járó előleget előteremteni, amikor ennek egy részét is saját szájától kellett megvonnia. Ő indította meg az Új Magyar Könyvtár című sorozatot is, ebben azonban csak egy könyv, Veres Péternek Az Alf öld parasztsága című szociográfiai írása jelent meg 1936-ban.

4