AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

Említésre méltó a Politikai Könyvkiadó Vállalat, melynek kiadványait a Viktória nyomda állította elő, Vietorisz Géza vezetésével, ő az elkészült könyvek egy részét lakásán tárolta, hogy a nyomdai elkobzás esetén megmentse őket... A kiadói vállalkozást Stolte-Soós Lénárd és fia alapította. Mikor e néven már nem folytathatták a kiadói tevékenységet, História Könyvek néven jelentették meg kiadványaikat.

5 A teljes előzetes cenzúra és a legbrutálisabb elnyomás idején született az egyik legjelentősebb könyvsorozat, a Szürke Könyvek.

6 A nyomda szerzése, az anyagi feltételek biztosítása és a terjesztés Szenes Lajos feladata volt. Szenes 1928-ban került a Népszavához, majd a Népszava könyvkereskedésének lett a vezetője, s itt kapcsolatot teremtett a munkás-olvasókkal. Az olvasó munkásrétegek a magyar nyelven megjelenő könyvekkel -••?-. szemben bizalmatlanok R,,-*., voltak, amint Marx mondja: ami hivatalosan megjelenik, az elveszti hitelét, ami illegálisan jelenik meg, vonzó, és hitelessé válik. A munkásmozgalmi könyvkiadásnak és terjesztésnek kettős feladata volt: egyrészt jó irányba kellett terelnie a ponyván és rossz könyvön nevelt munkásokat, másrészt pedig ki kellett elégítenie a hasznos és jó művekre vágyók igényeit. A „szürke sorozat" 1941ben indult Jeszenszky — azaz Molnár Erik — Dialektiká-i&vdl, melyet más marxista művek követtek. Az első kötetnél a sorozat szerkesztését vállaló Gergő Zoltán helyett óvatosságból más felelős kiadót jelöltek meg. Az ötödik kötet szerzője szintén Molnár Erik volt, ekkor Szentmiklóssy néven a, Magyar őstörténetet adta ki. A Szürke Könyvek folytatásaként a Társadalmi Könyvtár (röviden: TÉ- József Attila verse az Uj Harcos 3., májusi számában 521