AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Ferenczy Endréné: A Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története (1919—1944)

Az olvasóforgalom adatai 1920—1944

2 Év Az olvasók száma A használt művek száma Könyv Hírlap Kézirat Könyv Hírlap Kézirat 1920 18 480 1640 94 47 429 4 110 619 1921 19 695 3011 132 69 580 4 274 710 1922 20 576 4453 171 70 586 8 005 1204 1923 20 567 3076 183 66 970 6 733 1319 1924 21078 2919 253 73 045 5 680 2752 1925 12 344 3930 293 32 809 5 631 1929 1926 11950 3490 505 26 318 6 662 2104 1927 4 567 2001 286 7 785 3 996 1211 1928 10 683 3360 189 28 793 9 567 3131 1929 17 131 5000 326 50 248 14 154 1578 1930 14 258 4679 250 41860 12 244 2450 1931 18 629 5404 275 62 497 16 492 1706 1932 21293 5769 428 56 570 20 308 2906 1933 20 673 6916 396 58 750 23 691 2228 1934 24 471 6531 az adat hiányzik 66 176 23 289 az adatok hiányoznak 1935 22 136 az adatok hiányoznak az adatok hiányoznak 51279 16 163 1936 20 359 az adatok 1805 45 875 18 534 6810 1937 17 335 hiányoznak 1641 66 092 az adat hiányzik 5629 1938 11 138 4653 az adat hiányzik 34 517 15 978 az adat hiányzik 1939 17 081 4834 981 63 563 19 624 3616 1940 14 744 4401 992 47 844 13 859 1327 1941 11577 5524 1425 33 903 13 857 4608 1942 12 446 5033 964 35 544 13 435 6214 1943 11451 4886 2068 31421 13 774 6258 1944 3 058 1269 7 951 3 555 Az adatok vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a háború utáni években mindhárom tudományos nagykönyvtár forgalma egyaránt csökkent, sőt e folyamatban még a Széchényi Könyvtár adatai mutatják a legkedvezőbb képet. Mert pl. míg az Egyetemi Könyvtár látogatóinak száma 1900-ban 52 003 fő volt (ugyanakkor a Széchényi Könyvtárban 18 313 fő), 1923-ban e szám csaknem felére esett vissza: 26 908-ra (Széchényi Könyvtár: 23 826). A könyvtárak és a tudományos kutatás iránti érdeklődés lanyhulását tehát általános jelenségnek tekinthetjük. De könyvtárunk esetében kétségtelenül nagymértékben hozzájárultak az olvasók számának csökkenéséhez az állományfejlesztés terén mutatkozó lemaradások is. A nemzeti könyvtár gyűjteménye muzeális szempontból önmagában is egyedülálló értéket képvisel (melyet a külföldi hungaricumok hiánya ugyan némileg csökkent), a használat, a kutatás céljaira azonban a külföldi könyvbeszerzések mellőzése következtében nem tudhat megfelelő színvonalat biztosítani. A magyarországi nyomtatványok többsége a többi tudományos és szakkönyvtárban is megtalálható (sőt, kölcsönözhető is), a gyűjteménynek e törzsét alkotó ré492