AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Indali György: Pest—Budai Könyvnyomdászok önképző Egyletének könyvtári jegyzéke 1869-ből

A „Pest-Budai Könyvnyomdászok Önképző Egylete

'-nek könyvtári jegyzéke 1869-ből INDALIGYÖRGY Mindazon szakszervezeti könyvtárak közül, melyek a felszabadulás előtti időben jelentős szerepet játszottak a magyar munkásság legjobbjainak osztályharcos, szocialista szellemben való nevelésében, kiemelkedő figyelmet igényel a nyomdász szakszervezet könyvtára. Ez a könyvtár az első világháborút megelőző időben kimagaslott minden társa közül, s a két világháború között is a legjelentősebbek egyike volt.

1 A könyvtár és a szakszervezet egyidősek, történetük úgyszólván elválaszthatatlan. Magyarország nyomdászai osztályöntudat terén mindig az élen haladtak. Már 1848-ban sikeres bérharcot vívtak. A Bach-korszak sötét éveiben egy ideig minden ilyesfajta szervezkedés lehetetlenné vált, de a budapesti nyomdai munkások már 1862-ben segélyegyletet alapítottak. 1865 elején a pesti nyomdászok legjobbjai felvetik egy önképző egylet alakításának a gondolatát. Szeptemberben létrejön az előkészítő bizottság, s októberben már fel is terjesztik alapszabályaikat a Helytartótanácshoz, melyeket csak hosszas huzavona után 1866. április 10-én hagytak jóvá, miután előzőleg minden olyan részt töröltek az eredeti szövegből, mely a munkások anyagi érdekeinek védelmére vonatkozott. (Kivéve az első pontot, ahol véletlenül bentmaradt egy ilyen kitétel.) Az egylet, melyben kezdettől fogva élénk élet pezsgett, ennek ellenére sem volt hajlandó tevékenységét kizárólag kulturális térre szorítani. A tagok közt Schulz-Delitzsch, majd Lassalle tanai terjednek, s ez rövidesen nyomot hagy az egylet tevékenységén is. 1867-ben petíciót intéznek a képviselőházhoz a nyomdászok helyzetének megjavítását kérve. A budapesti nyomdai munkások 1869-es bérmozgalmát és az 1870-es nyomdász-sztrájkot pedig már az Önképző Egylet szervezte és vezette. 1876-ban az önképző és a segély egylet egyesült, s az így létrejött szakegylettől egyenes út vezetett az ország nyomdai munkásságának majdnem száz százalékát egyesítő nyomdász szakszervezetig,

2 melynek könyvtárát Szabó Ervin 1910-ben írt cikkében magasan a hivatalos népkönyvtárak fölé helyezte.

3 A könyvtár azonban már a hatvanas évek végén is jelentős szerepet játszott az önképző egylet életében. Már az alapszabályok első pontja, mely az egylet célját meghatározza azt többek között könyvtár fenntartásában jelöli meg. Később az egyleti tisztségek felsorolásánál a 11-ik pont részletesen meghatározza a könyvtáros hatáskörét és feladatait: „A könyvtárnok az egylet könyvtárát és az olvasókört tartja rendben. Az egylet könyveiről jegyzéket vezet, a kiadott könyvekről térítvényt vesz, az igazgató választmány ülésein a könyvtár állásáról jelentést tesz." A könyvtárosi tisztséget elsőnek Mayr János és Türke József viselték. A könyvtár alapját 474