AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

Az előbeszéd bevezetőjében Ivanics elmondja, hogy „Budán, a Várban, a Mlgs. Gróf Brunsviki Házban, a 199 Szám alatt levő" kölcsönkönyvtár lajstromá­nak elkészítése „nem kevés munkába és Időbe" került, s azt először a „szokott szoros Tudományi-Rendben" — vagyis nyilván a könyvtárakban is használatos, részletesen beosztott szakrendben — állította össze. De a kinyomtatás előtt több tudós kívánságára szándékán változtatott, s jegyzékét „minden Tudomány­ban külön külön, minden alsóbb Felosztások nélkül, csak az A, -B, -C Rendi szerént" dolgozta újból át. Könyveinek lajstroma így is fog megjelenni; az első részt most bocsájtja az olvasók elé. A következők során 11 pontban tárgyalja a kölcsönkönyvtár használati sza­bályzatát. A használati díjat, egy évre 30, félévre 16, negyedévre 8, egy hónapra 3 forintban állapítja meg, de a kevesebb jövedelműeknek lehetővé teszi a havi előfizetést 2 forinttal. Az utóbbi összegért az előfizető egy könyvet választhat, majd visszaadása után másikat. — Az előfizetés alkalmával 5 Ft „biztosítópénzt" is le kellett tenni. Az előfizetésnek legalább egy hónapinak kellett lennie, de az átutazóknak lehetőséget adott darabonként 9 krajcárért való kölcsönzésre, ha befizették biztosítékul a kölcsönvett könyv egész árát is. Ugyanez vonatkozott azokra is, akik egyszerre több könyvet kívántak huzamosabb időre kölcsönvenni. Több mint fél oldalon keresztül ír a könyvek épségének megőrzéséről, tisztán­tartásáról. Megjegyzi, hogy a „Tenta, Pipa, Gyertya, s. t. a. f. által bemocskolt Könyvek vissza nem vevődnek, hanem az egész Könyv Arrának le kell fizetőd­ni..." Az 5. pontban rögzíti, hogy az olvasóknak a kölcsönkönyvek lajstromát meg kell venniük; — ezt az I. kötetet 36 krajcárért. A jegyzéknek — az előzőekben már említett — díszes keretezésű tiszta lapjára felírja az olvasó,, a maga érdemes Nevét, Kharakterét, Lakhelyét, Előfizetésének Summáját", s a függőlegesen vonalazott táblázatba a kölcsönözni kívánt könyvnek lajstromi számát, címét, stb. amint az már a fejlécből következik. A könyv visszaadásánál a régit törli, s az újabban kölcsönzött könyvet írja be. Majd megemlíti, hogy a vidéki olvasók­kal — akik több darabot kívánnak elvinni — külön egyességet köt. A könyvek gyors forgása érdekében általánosságban a leghosszabb kölcsön­zési időt Ivanics három hétben határozta meg. Biztonság kedvéért megemlíti azt is, hogyha valaki az előfizetésnél rövidebb idő után akarja a kölcsönzést abba­hagyni, az előfizetett pénzt nem kapja vissza. Mivel előfordulhat, hogy az olvasó által választott könyv éppen másnál van, kéri az olvasókat, hogy egyszerre több könyv lajstromi számát írják fel egy papírlapra. Végül all. pontban közli a köl­csönkönyvtár nyitvatartási idejét, amely a vasár- és ünnepnapok kivételével reggel 8-tól 12 óráig, délután 3-tól 6-ig tart. Majd befejezőjében ezt írja: „Ezen Intézetnek Alkotásában, egyéb Igyekeze­teim között, mindenek fellett arra törekedtem, hogy minden régibb és újabb Nemzeteknek Literatúrájikból, minden Tudományokra tartozó Könyvek közül a' leghasznosabbakat, és egyéb Tekintetekben is a' Tudósok' közönséges Heljben­hagyásokat leginkább Megérdemletteket szereznem meg, jól tudván, melj sokkal drágábbnak kelljen lenni az emberi Élet' rövid Idejének, mintsem hogy annak legkissebb Részecskéjét is a' minden Megválasztás nélkül való czéltalan Olvasásra lehetne vesztegetni." De mulattató könyveket is lehet találni, „a' meljek az elfá­radtt Elmének Megvidámítására, különösen pedig, a' Gyönyörködtetés mellett, a' Szív' Formálására, szelíd erkölcsi Érzéseknek, 's jó Indulatoknak Feigerjesz­462

Next

/
Thumbnails
Contents