AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Tardy Lajos: A „budai Orosz Könyvtár" és az ürömi mauzóleum orosz leírói

A könyvtár sorsát József nádor alcsúti levéltára — melyből az ürömi mauzóleummal és a könyvtárral kapcsolatos hazai és oroszországi események teljes láncolatát viszonylag könnyűszerrel felszínre lehetne hozni — is osztotta. Ezért kutatásainkat kénytelenek vagyunk különböző — hazai és külföldi — forrásokra, részletadatok egybegyűjtését eredményező további munkálatokra kiterjeszteni. Ugyanakkor módunkban áll az ürömi orosz mauzóleum és környezete ikonográfiáját közrebocsátani, melynek legérdekesebb darabja Orosházi Czetter Sámuelnek, a magyar újságillusztrálás megalapítójának mindössze egy példányban reánk maradt, német és orosz nyelvű magyarázó szöveggel ellátott rézkarca.

20 Orosházi Czetter Sámuel, a legkiválóbb magyar rézmetsző művész kétszáz évvel ezelőtt, 1765. június 12-én született a Győr megyei Felpécen. Működése a magyar újságírás hőskorával is szoros kapcsolatban állt, mivel az akkor megindult hazai folyóiratok legkeresettebb és legkiválóbb illusztrátora volt, és mint a korabeli politikai, tudományos és irodalmi élet kiemelkedő személyeinek portretistája is sokat és maradandót alkotott. Czetter — mint azt Rózsa György alapos monográfiájából

21 tudjuk — művészi stúdiumait a bécsi képzőművészeti akadémián végezte és Jakob Schmutzemék volt a tanítványa. Már tanulmányai időszakában rendszeresen dolgozott a Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztésében megjelenő Hadi és más nevezetes történetek című folyóirat számára. De tehetségére felfigyeltek a bécsi műkereskedők is, úgy hogy Czetter hamarosan keresett grafikussá vált. Személyes kapcsolatba került irodalmi életünk kiválóságaival, így Csokonaival, Kazinczyval, Batsányival. Német neve ellenére mindenkor erőteljesen kifejezésre juttatta ma- Czetter portréja Z. A. Qorjushin jogtudósról 441