AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)

Boerhaave után ő a korabeli orvostudomány legnagyobb rendszerezője, érdemei főleg a fiziológia és az anatómia területén nagyok. Itt találjuk főművét, a kísérleti élettan első alapvető könyvét.

79 Megvan egy kisebb bevezető jellegű műve is, mely egészen a XIX. század elejéig a fiziológia legelterjedtebb tankönyve, kézikönyve volt.

80 Többi művei közül még egy anatómiai munkát említünk meg.

81 Hallemnk a göttingeni egyetem sokat köszönhet: 1736—1753 között Göttingen volt Haller tevékenységének fő színhelye. Az egyetem alapításától kezdve ő volt az anatómia, a sebészet és a botanika tanára, az ő érdeme a botanikus kert és az anatómiai intézet, valamint a göttingeni tudós társaság és a Göttingische Gelehrte Anzeigen alapítása. Ugyancsak Boerhaave kiemelkedő tehetségű tanítványa a két németalföldi orvos: G. van Swieten és A. Ham. Mindketten Ausztriába kerülnek s megalapítói lesznek az orvostudomány ún. „bécsi iskolájának". A felvilágosult gondolkodású van Swieten az osztrák birodalom orvosi reformátora, Mária Teréziának nemcsak háziorvosa, hanem egyik legfőbb tanácsadója is. Itt találjuk egyik legfontosabb művét, melyben magyarázatokkal látta el Boerhaave munkáját.

82 A. Ha'énnek is megvan leghíresebb műve.

83 A „bécsi iskola" csaknem valamennyi tagja képviselve van. A korábbiak közé tartozik M. Stoll, akinek fő érdeme a járványos betegségek gondos megfigyelése. 1772—1774 között Hont vármegye főorvosa volt.

84 A. Störck 1760-tól császári és királyi háziorvos, művei nagy tekintélynek örvendtek, többet magyarra is lefordítottak. Munkássága a gyógyszerészet terén is jelentős, sok új gyógyszer bevezetése fűződik nevéhez. N. J. Jacquinnel együtt kiadta Ausztria gyógyszertani könyvét. Telekinél ezt a művet is megtaláljuk.

85 Van Swieten legjobb tanítványa H. J. N. Crantz nőgyógyász szakorvos, aki megreformálta az osztrák bábaképzést, megírta a kor legkitűnőbb bábakönyvét, és sokat küzdött az előítéletek, a babonák ellen. A bécsi orvosi egyetem hírnevéhez nagyban hozzájárult.

86 Bécsi orvosprofesszor volt J. J. Plenlc is, aki később a nagyszombati, majd budai egyetemen is tanított. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki a botanika, a kémia és az orvostudomány területén. Tankönyveit, kézikönyveit sok nyelvre lefordították, bár művei inkább csak rendszerező összeállítások, mintsem egyéni orvosi gyakorlatának eredményei.

87 A század végén nagytekintélyű orvosprofesszor még J. Quarin, a császár háziorvosa, II. József alatt az osztrák kórházak legfőbb irányítója,

88 és utóda, A. J. Stifft.

m Értékesek még J. G. HasenÓhrl járványügyi munkái

90 és K. Mertens-nek a népbetegségekről írt műve.

91 Anatómiában az olaszok jártak elöl. A fontosabb művek közé tartoznak a már Széchényinél említett G. Baglivi művei.

92 G. M. Lancisinek legfőbb munkája a posthumus De motu cordis et aneurysmatibus, (Leyden, 1740) mely a szívbetegségek patológiai anatómiájának klasszikus műve, G. B. Morgagni is támaszkodott reá. Az anatómia professzora G. D. Santorini is.

93 A XVIII. sz. közepéig kedvelt és tekintélyes anatómiai tankönyv az angol J. B. Winslcw műve,

94 valamint a kiváló német sebész, L. Heister kompendiuma.

95 Végül a szintén olasz G. B. Morgagni híres műve, a De sedibus et causis morborum. (Padua, 1765.) Morgagni 59 éven át volt a padovai egyetemen az anatómia professzora, egész orvosnemzedéket nevelt fel. Munkássága a patológiai anatómiát a diagnosztika szolgálatába állította. A század neves orvosai közül itt találjuk S. A. D. Tissot műveit, köztük a XVIII. sz. legnagyobb hatású népszerűsítő egészségügyi könyvét.

96 Itt vannak a vitalista E. G. Stahl

97 és az ingerelmélet alapítójának, J. Brownnak művei.

98 421