AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)

Sokrétű irodalmi munkásságot fejtett ki F. Hoffmann, a hallei egyetem neves orvosprofesszora is. Stahüal együtt az egyetem orvosi karát Európa egyik legfontosabb orvosképző intézményévé tette." A browni tanok ellen küzdött Ch. W. Hufeland berlini egyetemi tanár, az ottani poliklinika, a nevezetes Charité főorvosa. A mintegy négyszáz művet publikáló Hufeland egyike volt a legkiválóbb orvosoknak, gyakorlatában a különféle orvosi irányok egyesítésére törekedett.

100 Ugyancsak a Charité orvosa volt Ch. G. Seile, aki itt szerzett tapasztalatait gyűjtötte össze és tette a korabeli orvostudomány közkincsévé.

101 A század elején a porosz kórházügy szervezője J. T. Etter.

102 Még néhány orvost említünk meg, akinek Hufelandhoz, Selléhez és Ellerhez hasonlóan elsősorban nagy kórházi tapasztalatokon nyugvó diagnosztikai, patológiai és terápiás eredményeik, illetve publikációik jelentősek. így pl. F. B. Sauvages montpellier-i orvosprofesszor, akinek műve nagy szorgalommal összegyűjtött hatalmas repertóriuma a patológiának. Ez az első valóban tudományos és a maga idejében (először megjelent Leydenben, 1760-ban) legjobb kórismereti rendszerezése a betegségeknek. A természettudományos rendszerezésben kissé Linnét utánozta.

103 Gondos megfigyelései után a „német Hippokkrátesznek" nevezték L. F. B. Lentint.

10í A beteg-vizsgálat és a diagnosztika terén kiemelkedő S. G. Vogel rostocki egyetemi tanár, később fürdőorvos munkássága.

105 Az angolok közül D. Macbride katonaorvos műve jelentős.

106 Megvan J. Kämpf műve is, melyet már Széchényinél említettünk. Az egyes szakterületek orvosai közül az alábbiak érdemelnek külön figyelmet. Kitűnő fiziológus az angol B. Whytt, az animista Stahl követője. Edinburghben volt orvosprofesszor, a skót király háziorvosának választotta.

107 Az önálló gyermekgyógyászatot először foglalta össze W. Harris, az angol király háziorvosa. Műve ugyan még 1689-ben jelent meg Londonban, de a XVIII. sz. első felében még igen sok európai kiadása, illetve fordítása volt.

108 Csaknem 100 év telik el, amíg az egyik legkiválóbb svéd orvos, N. Rosén von Rosenstein upsalai egyetemi tanár 1765-ben megjelent művében végleg lerakja a pediatriának, mint önálló orvostudományi ágnak alapjait. Könyvét sok nyelvre lefordították, csak németül hat kiadást ért. 1794-ben magyar fordítása is megjelent Domby Sámueltől.

109 A XVIII. sz. legnagyobb szülészénél, az angol W. Smellie-nél tanult J. G. Röderer göttingeni orvosprofesszor. Németországban az ő munkássága jelenti a tudományos szülészet megindulását. Itt található műve az első német szerzőtől származó tudományos szülészeti tankönyv.

110 A járványokkal foglalkozott műveiben W. Grant londoni orvos.

111 A sebészek közül kiemelkedik L. Heister, aki a helmstädti egyetemen működött s az intézetet a német sebészet központjává tette. Chirurgie c. művében (először Nürnbergben, 1718-ban) mindazt összefoglalta és tudománynyá tette, amit a sebészet addig produkált. A mű a század folyamán különböző fordításokban és kiadásokban egész Európában használatos volt.

112 A katonai orvostudomány legnagyobb alakja a XVIII. században J. Pringle, az angol hadsereg főorvosa, a Royal Society tagja, később elnöke. Erdemei a hadsereg egészségügyi szervezetének lefektetésében és a háborúk okozta betegségek, illetve sebesülések helyes kezelésében igen nagyok.

113 A népszerűsítő orvosírók közé tartozik a berlini J. F. Zuckert. Itt szereplő diétikai műve elterjedt volt.

U4 Megtaláljuk Teleki gyűjteményében a fiziognómia első képviselőjének, J. K. Lavatemék munkáját.

115 Orvostörténeti művet csak egyet találunk: A. F. HecJcer munkáját.

116 Hecker erfurti, majd berlini orvosprofesszor nem volt eredeti alkotó, de mint ügyes, jól és világosan szerkesztő kompilátornak, művei elég elterjedtek voltak. 422