AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Somkuti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában (II)

munka, mely a főbb betegségeket tárgyalja s még 10 kiadást ért. Nevezetesebb tanítványai közé tartoznak többek között A. Ham és G. van Swieten, a bécsi iskola megalapítói és a svájci A. Hotter, akinek érdemei a fiziológiai kutatások területén korszakalkotóak. Műve, az Elementa physiologiae corporis humani (Vol. 1—8. Lausanne, 1757.) a kísérleti élettan első alapvető műve. A kémiánál már szó volt G. E. Stahlról, a flogiszton elmélet kidolgozójáról. Itt mint a vitalista irányzat összefoglalóját említjük. A szervezetben egy anyagtalan „életerőt" feltételező vitaiizmus, ill. animizmus különböző formákban egészen a XIX. század közepéig tartotta magát. Stahl riválisa és az animizmus legnagyobb ellensége az ugyancsak Halléban tanító F. Hoffmann. A jatrofizikus Hoffmann-nak maradandó érdeme természetesen nem a mechanikus „emrp.v . Sp ber-gép" szemlélet, hanem a fizikai terápiát hangsúlyozó gyógymód. (Ásvány- és gyógyvizek, fürdők.) A vitaiizmus egy másik változata J. Brown angol orvos „inger-elmélete", mely csakhamar igen elterjedt és népszerű lett a gyógyító orvosok körében, főképp azért, mert igen leegyszerűsítette a gyógykezelés formáit. A téves feltevésekből kiinduló ós éppen ezért téves utakon járó orvosi módszerek közül a delejezéssel gyógyító A. Mesmér gyógymódja viszonylag hamar lelepleződött — de már igen nehezen küzdötte le az orvostudomány a homeopátiát, a hasonszenvi gyógymódot, S. Hahnemann elméletét. Az orvosi ismeretek továbbfejlesztésében fontos szerepe volt G. B. Morgagni olasz anatómusnak, akinek De sedibus et causis morborum c, 1761-ben megjelent műve 418