AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás

a II. tábl. alapján). A jelentések csaknem kizárólag a nálunk még kevéssé ismert mai írókra vonatkoznak. Ha e tényeket összevetjük az angol nyelvű művek keresettségével (a szépirodalmi kérések 19,7%-a) és a pozitív válaszok kis arányszámával (átlagosan minden harmadik kérést tudunk kielégíteni)

11

, akkor a helyes magyarázatot talán az adja meg, hogy a kutatók más műveket és több könyvet igényelnek, mint amennyi jelenleg angol nyelven könyvtárainkban rendelkezésükre áll. Az utolsó szakcsoport, amely többespéldány arányát és gyűjtőköri sajátosságait tekintve közel áll a szépirodalomhoz, az agrártudományi művek csoportja. Itt a többespéldány arány 23,6%, nyelvi megoszlásban pedig a német (39,0%) és a szláv nyelvű (23,8%) művek vezetnek. A szerzeményezési igények változásának további érdekes bizonyítékát figyelhetjük meg: a beszerzett művek súlypontjának áttolódását az alsó- és középfokú művekről a magas színvonalú tudományos irodalomra. 2. A többespéldányok megoszlása nyelvcsoportok szerint ld. III. táblázat (V. ö. II. táblázattal) Az összefoglaló adatok néhány érdekes változást tükröznek. A német nyelvű művek vezetőszerepe mellett (35,1%) ki lehet mutatni a két tárgyidőszak között e százalékos arány némi csökkenését is (35,3%-ról 34,4%-ra). Állandóan növekszik az angol nyelvterület jelentősége. Erre mutat a szakirodalom

12 beszerzésre vonatkozó adatai közül az, hogy az ELTE devizaigényes beszerzéseinek 5 éves átlagából 45% az angol nyelvű művek aránya. Hasonlóképpen alakul az Országos Gyarapodási Jegyzék (OGyJ) kurrens statisztikája is: 1963—64-ben 29,5% német, 28,0% angol nyelvű mű. Növekedett a szláv nyelvű művek aránya is (12,8%-ról 17,8%-ra). Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a KKK kurrens statisztikájában magas százalékkal szereplő szláv anyag (1965-ben: 25,8%) nagy hányada 1961 után kiadott mű. A francia nyelvű művek arányának feltűnő csökkenését (26,3%-ról 17,8%-ra) csak részben magyarázza, hogy a szépirodalmi és társadalomtudományi művek részaránya amúgy is csökkent a beszerzésben. Mivel a francia nyelv visszaesése az 1961 után kiadott művek között csaknem valamennyi szakra kiterjed (társadalomtudományok: 30,6%-ról 20,4%-ra; természettudományok: 30,3%-ról 13,6%ra; műszaki tudományok: 14,0%-ról 9,8%-ra; orvostudomány: 13,8%-ról 9,1%-ra; agrártudományok: 18,0%-ról 4,9%-ra), ebben a jelenségben az angol és a szláv nyelvterület felé forduló érdeklődésnek is szerepe lehet. Ha ezek után az egyes nyelvek többespéldány arányát vizsgáljuk meg, először a szláv nyelvek ellátottságáról kell beszélnünk. (1961 előtt: 37,8%, 1961 után: 39,4%). Mint említettük, ebben a magas arányban a sajátságos könyvtárhálózati viszonyok játszanak közre és — a szerzeményezés számára kedvező devizafeltételek. Ennek hatását jól szemlélteti a szláv többespéldányok és az összesített többespéldányok százalékainak összehasonlítása. (Ld. IV. táblázat.) A szláv nyelvek után a többespéldányok száma a német nyelvű művek között a legmagasabb (30,9%). Ez mindkét tárgyidőszakra érvényes (1961 előtt: 30,8; 1961 után: 30,9%). Ebben a német tudományos könyvkiadás nemzetközi súlya mellett, talán még meg is előzve azt, a magyar szakemberek kissé egyoldalú nyelvismerete játszik szerepet. Egy idézett tanulmány

13 műszaki és természettudomá322