AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás

IV. táblázat. Többespéldányok az összes művek %-ában Szak Társadalomtudományok Természettudományok . Orvostudomány Műszaki tudományok Agrártudományok Szépirodalom szláv % összes szakok, beleértve a szlávot is % 40,2 25,7 32,6 28,6 24,0 29,2 34,5 26,4 42,9 27,8 20,0 26,3 30,9% 27,2% • nyos káderek nyelvismereti statisztikáját közli, mely szerint kétszer annyian értenek németül, mint angolul, s négyszer annyian, mint franciául vagy oroszul. A többespéldányok középarányosát legjobban az angol nyelv közelíti meg, a maga 26,2%-ával. Ezen a nyelvterületen mutatható ki ugyanakkor a többespéldány arány legerőteljesebb növekedése (25,7%-ról 27,6%-ra). Szakok szerint is megvizsgálva ezt a növekedést, úgy találtuk, hogy legnagyobb mértékben az orvosi szakban (24,3%-ról 52,7%-ra) és a természettudományi szakban (28,3%-ról 33,6%-ra) ugrott meg a többespéldány. Ezekben — a szerzeményezés számára fontos — szakokban a német nyelvű művek már második helyre szorultak az angol nyelvűek mögött. Különösen szembetűnik ez a természettudományi szakban 1961 után, ahol az arány: angol 38,4%, német 29,4%. Az ELTE-szerzeményezés adatai

14 is ilyen tendenciát emelnek ki (természettudományi beszerzés: angol 66,0%, német 26,0%). Említettük a román nyelvek lemaradását a természettudományok és az alkalmazott tudományok körében. Haraszthy Gyula idézett tanulmánya

15 kimutatja, hogy a beszerzésekből a társadalomtudományi szakra jut a legtöbb egyespéldány (88,0%-ot); hogy a francia, olasz és spanyol nyelvű megrendelések zöme társadalomtudományi mű (kb. 80,0%); s végül — ezek 76,0%-a országos nagy könyvtárakba és egyetemi könyvtári hálózatba kerül, tehát csak kevés példány marad bejelentetlenül. Adataink szerint a nem-humán szakokból egyedül a természettudományi szakon jelentős a román nyelvterületre eső könyvállomány, de ott is csupán az 1961 előtti kiadványoknál. E művek többségét a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárán kívül más könyvtár nem jelentette. így követhetjük nyomon a szerzeményezés adataiban, hogyan szorul egyre inkább háttérbe ez a nyelvterület. 21* 323