AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

pontból is enyhébb megítélés alá eső kisebb mulasztások esetén a felelősségre vonás célját: a megbontott munkarend helyreállítását, a munkafolyamatok zavar­talanságának biztosítását, a dolgozó helyes magatartásra nevelését jobban el lehet érni vezetői illetve felügyeleti jogkörbe tartozó egyéb nevelő jellegű intézkedések­kel (alacsonyabb munkakörbe áthelyezés, fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetés stb.), mint fegyelmi büntetés kiszabásával, ami a dolgozó vétkessé­gével és a munkafolyamat megzavarásának mértékével arányban nem álló erkölcsi megítélést és indokolatlanul súlyos joghátrányokat — a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogi következményeket — jelentene illetve eredményezne a dolgozó terhére. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján kell eldönteni azt a kér­dést, hogy a felelősségre vonás célját fegyelmi büntetés kiszabása, vagy más felü­gyeleti intézkedés szolgálja-e megfelelőbben. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy büntetőjogi értelemben vett megtorló jellege a fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetésnek sincs. A fegyelmi büntetéssel a munkakollektíva nem meg­torolni akarja a vétkes kötelességszegést, hanem erkölcsi rosszallásának kifejezésé­vel és a vétkes dolgozónak bizonyos joghátrányokban való részesítésével, amelyek közvetve a dolgozó anyagi körülményeit is befolyásolhatják, a dolgozók nevelése útján igyekszik a kollektíva munkájának zavartalanságát biztosítani. A megtorlás momentuma, a megsértett erkölcsi egyensúlynak büntetés útján, az elkövető bűnhődése útján való helyreállítására irányuló törekvés, ami — bár csak kis mér­tékben — még a szocialista büntetőjogi szabályozásban is felismerhető, a munka­jogi felelősségre vonás eseteiben teljesen hiányzik. Térjünk rá most annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy az előbbiekben vá­zolt fegyelmi felelősség milyen formában jelentkezik, és hogyan érvényesül a könyvtári szolgálatban. Utaltunk már arra, hogy a fegyelmi vétségek kimerítő felsorolása fogalmi lehe­tetlenség. Nincs lehetőség ilyen teljes taxatív felsorolásra még akkor sem, ha vizsgálódásainkat a munkaviszonyok olyan szűk körére korlátozzuk, mint a könyvtári munkaviszony, a könyvtári szolgálat köre. Nyilvánvaló, hogy a könyv­tári szolgálatban fegyelmi vétségnek minősül vagy minősülhet minden olyan jog­ellenes cselekvés vagy mulasztás, amit a könyvtári dolgozó könyvtári szolgálatá­val kapcsolatosan, szándékosan vagy gondatlanságból, hanyagságból elkövet. A jogellenesség megvalósulhat azáltal, hogy a dolgozó cselekvése jogszabály, vagy egyéb általános jellegű jogi szabályozás (miniszteri utasítás, szervezeti, működési szabályzat, ügyrend) rendelkezésébe ütközik, de megvalósulhat azáltal is, hogy a dolgozó nem teljesíti vagy nem megfelelően teljesíti parancsadásra jogosult szol­gálati felettesének a munka végzésével kapcsolatosan kiadott írásbeli vagy szóbeli utasítását. A szolgálati felettes, a „főnök" utasítási joga minden munkaviszony lényeges tartalmi eleme; enélkül szervezett munka semmiféle munkakollektíván belül nem folytatható. Ezt, a munkaviszony jogi természetéből folyó főnöki jog­kört egyes szabályozások (működési szabályzatok, ügyrendi szabályok, munka­rendek) külön is hangsúlyozzák. A főnököt a munkaviszony keretében az utasítási jog kétségtelenül megilleti, és nem lehet vitás az sem, hogy a főnöki jogkörben kiadott utasítás megtagadása a dolgozó részéről jogellenes magatartás, s így adott esetben fegyelmi vétségnek minősülhet. Persze azért nem lesz minden esetben az. Láttuk, hogy a fegyelmi vétség tényállásához a cselekvés vagy mulasztás objektív jogellenessége mellett 304

Next

/
Thumbnails
Contents