AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

pontból is enyhébb megítélés alá eső kisebb mulasztások esetén a felelősségre vonás célját: a megbontott munkarend helyreállítását, a munkafolyamatok zavartalanságának biztosítását, a dolgozó helyes magatartásra nevelését jobban el lehet érni vezetői illetve felügyeleti jogkörbe tartozó egyéb nevelő jellegű intézkedésekkel (alacsonyabb munkakörbe áthelyezés, fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetés stb.), mint fegyelmi büntetés kiszabásával, ami a dolgozó vétkességével és a munkafolyamat megzavarásának mértékével arányban nem álló erkölcsi megítélést és indokolatlanul súlyos joghátrányokat — a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogi következményeket — jelentene illetve eredményezne a dolgozó terhére. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján kell eldönteni azt a kérdést, hogy a felelősségre vonás célját fegyelmi büntetés kiszabása, vagy más felügyeleti intézkedés szolgálja-e megfelelőbben. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy büntetőjogi értelemben vett megtorló jellege a fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetésnek sincs. A fegyelmi büntetéssel a munkakollektíva nem megtorolni akarja a vétkes kötelességszegést, hanem erkölcsi rosszallásának kifejezésével és a vétkes dolgozónak bizonyos joghátrányokban való részesítésével, amelyek közvetve a dolgozó anyagi körülményeit is befolyásolhatják, a dolgozók nevelése útján igyekszik a kollektíva munkájának zavartalanságát biztosítani. A megtorlás momentuma, a megsértett erkölcsi egyensúlynak büntetés útján, az elkövető bűnhődése útján való helyreállítására irányuló törekvés, ami — bár csak kis mértékben — még a szocialista büntetőjogi szabályozásban is felismerhető, a munkajogi felelősségre vonás eseteiben teljesen hiányzik. Térjünk rá most annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy az előbbiekben vázolt fegyelmi felelősség milyen formában jelentkezik, és hogyan érvényesül a könyvtári szolgálatban. Utaltunk már arra, hogy a fegyelmi vétségek kimerítő felsorolása fogalmi lehetetlenség. Nincs lehetőség ilyen teljes taxatív felsorolásra még akkor sem, ha vizsgálódásainkat a munkaviszonyok olyan szűk körére korlátozzuk, mint a könyvtári munkaviszony, a könyvtári szolgálat köre. Nyilvánvaló, hogy a könyvtári szolgálatban fegyelmi vétségnek minősül vagy minősülhet minden olyan jogellenes cselekvés vagy mulasztás, amit a könyvtári dolgozó könyvtári szolgálatával kapcsolatosan, szándékosan vagy gondatlanságból, hanyagságból elkövet. A jogellenesség megvalósulhat azáltal, hogy a dolgozó cselekvése jogszabály, vagy egyéb általános jellegű jogi szabályozás (miniszteri utasítás, szervezeti, működési szabályzat, ügyrend) rendelkezésébe ütközik, de megvalósulhat azáltal is, hogy a dolgozó nem teljesíti vagy nem megfelelően teljesíti parancsadásra jogosult szolgálati felettesének a munka végzésével kapcsolatosan kiadott írásbeli vagy szóbeli utasítását. A szolgálati felettes, a „főnök" utasítási joga minden munkaviszony lényeges tartalmi eleme; enélkül szervezett munka semmiféle munkakollektíván belül nem folytatható. Ezt, a munkaviszony jogi természetéből folyó főnöki jogkört egyes szabályozások (működési szabályzatok, ügyrendi szabályok, munkarendek) külön is hangsúlyozzák. A főnököt a munkaviszony keretében az utasítási jog kétségtelenül megilleti, és nem lehet vitás az sem, hogy a főnöki jogkörben kiadott utasítás megtagadása a dolgozó részéről jogellenes magatartás, s így adott esetben fegyelmi vétségnek minősülhet. Persze azért nem lesz minden esetben az. Láttuk, hogy a fegyelmi vétség tényállásához a cselekvés vagy mulasztás objektív jogellenessége mellett 304