AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

az elkövető szubjektív vétkessége is hozzátartozik. Ez a szabály minden fegyelmi vétségre egyaránt érvényes. Alkalmazni kell tehát arra az esetre is, amikor a jogellenesség a főnöki utasítás nem teljesítésében nyilvánul meg. Nyilvánvalóan ilyen esetben is előfordulhat, hogy a dolgozót semmiféle vétkesség nem terheli; későn szerzett az utasításról tudomást, félreértette stb. s mindezt olyan körülmények között, amelyek folytán mulasztása nem róható fel neki. Az utasítási jogkörrel kapcsolatosan azonban még egy kérdést feltétlenül tisztázni kell. Ez pedig az, hogy ez az utasítási jog meddig terjed. Mi az a törvényes vezetői hatáskör, amelynek keretében a főnök beosztottjainak utasításokat adhat ? A beosztott dolgozó oldaláról nézve a kérdést: mely esetekben nem köteles a beosztott dolgozó a főnök utasítását teljesíteni ? Melyek azok az esetek, amelyekben az utasítás teljesítésének megtagadása nem minősül kötelességszegésnek, tehát nem jogellenes ? A munkajogban általánosan elfogadott és alkalmazott elvek szerint nem köteles végrehajtani a dolgozó az olyan főnöki utasítást, ami a dolgozó munkájával, munkaviszonyával össze nem függő magatartásra vonatkozik, és megtagadhatja az utasítás teljesítését akkor is, ha annak végrehajtása egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy ha az utasítás a dolgozó érdekeit védő törvényes tilalomba (munkaegészségügyi előírások, nők, fiatalkorúak védelme stb.) ütközik. Nem tagadhatja meg az utasítás teljesítését a dolgozó azon a címen, hogy az utasítás — szerinte — jogellenes vagy helytelen; ennek elbírálása nem a dolgozó feladata. Viszont joga van ilyen esetekben, sőt kötelessége is a főnök figyelmét az intézkedés általa vélt jogellenességére vagy helytelenségére felhívni. Köteles természetesen a dolgozó megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak teljesítése bűncselekmény — például társadalmi tulajdon elleni bűntett lenne. Függetlenül attól, hogy a fegyelmi vétség valamely jogszabály, vagy egyéb jogi szabályozás rendelkezéseinek megszegéséből, vagy pedig konkrét szolgálati utasítás teljesítésének megtagadásából, illetve elmulasztásából származik, a könyvtári szolgálatban előforduló fegyelmi vétségeknek két nagy csoportját lehet megkülönböztetni. Az egyik csoportba azok a kötelességszegések tartoznak, amelyek nem speciálisan könyvtári jellegűek, hanem a könyvtári funkcióktól bizonyos értelemben függetlenül kapcsolódnak a könyvtárnak, mint intézménynek, mint a munkajogszabályok szerint szervezett munkakollektívának (vállalat) a működéséhez. Ezek tehát olyan fegyelmi esetek, amelyek mindenfajta intézménynél egyaránt előfordulhatnak. Ilyenek a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseibe, vagy az általános könyvtári munkarendbe ütköző fegyelmi vétségek: például a munkaidőre, bejárásra, ügyeleti szolgálatra, munkaközi szünetre, munkaviszonyon kívüli tevékenység (mellékállás) vállalására, a takarékosságra, társadalmi tulajdon védelmére, gazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértése, és még sok más. Ezekkel most nem kívánunk részletesebben foglalkozni. A számtalan munkarendi szabály közül mégis hadd említsünk meg egyetlenegyet, aminek részint speciális könyvtári vonatkozásánál, másrészt figyelemre méltó munkaerkölcsi tartalmánál fogva tárgyunk szempontjából különös jelentősége van. Ezt a rendelkezést az Országos Széchényi Könyvtár Szervezeti Szabályzata, valamint Általános Ügyrendi Szabályzata tartalmazza: „A könyvtár dolgozóinak tilos a könyvtár gyűjtési körébe tartozó tárgyakkal kereskedni, és ilyen kereskedelmi ügyletekben közvetíteni, vagy ilyen tárgyak adásvételével foglalkozó szerveknél bármilyen minőségben alkalmazást vagy megbízást vállalni. A könyvtár dolgozójának nem szabad saját részére a könyvtár gyűjtőkörébe vágó muzeális anyagot gyűjteni. Ha 20 Évkönyv 305