AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

a büntetőjogi és a fegyelmi felelősségi szabályok által védett jogi tárgy különbözősége. A fegyelmi jog védelmének tárgya a jog által védeni kívánt társadalmi érdekek tágabb körén belül egy adott munkakollektívában — üzemben, hivatalban, intézetben stb. — folyó munka zavartalansága. Csak ennek és éppen ennek az adott kollektívában folyó munkának a zavartalanságát kell szükség esetén a kollektíva dolgozóinak fegyelmi felelősségre vonása útján biztosítani. Ez az a differencia specifica, ami a fegyelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől tartalmilag is elhatárolja. Ezért tartozik a fegyelmi felelősség szabályozása egy külön jogterület, a munkaviszonyokat szabályozó munkajog körébe. A munkajog szabályozza a szolgálati felelősség esetei közül a dolgozók anyagi felelősségének kérdéseit is, éppen azért, mert az erre vonatkozó jogi szabályozásnak is az egyes munkakollektívákban folyó munka zavartalanságának a biztosítása a célja. Hogy e belső tartalmi egyezőség mellett mégis mi az a különbség, amely a munkajogi szolgálati felelősség e két fajtáját egymástól megkülönbözteti, ezt a kérdést a dolgozók anyagi felelősségének tárgyalása során fogjuk megvizsgálni. A Munka Törvénykönyve a fegyelmi felelősségre vonás tekintetében a következő alapvető rendelkezést tartalmazza: „110. § 1. Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, ideértve azt az esetet is, amikor munkaviszonyához nem méltó magatartást tanúsít. 2. A fegyelmi vétséget elkövető dolgozót fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni. 3. Mellőzhető a fegyelmi felelősségrevonás, ha az elkövetett fegyelmi vétség csekély jelentőségű. Nincs helye a mellőzésnek, ha külön jogszabály a fegyelmi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi." Nem célunk most részletesen ismertetni a Munka Törvénykönyvének, Á Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének és az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályoknak a fegyelmi felelősséget szabályozó rendelkezéseit. Inkább azoknak az elvi alapoknak a kifejtésére törekszünk, melyen hatályos munkajogunk fegyelmi felelősségi rendszere felépül, igyekszünk felvázolni a fegyelmi jog szabályozásának jellegzetességeit és közelebbi célunknak megfelelően foglalkozunk majd azzal a kérdéssel, hogy miképpen érvényesülnek a fegyelmi felelősségre vonatkozó munkajogi szabályok a könyvtári szolgálatban. Elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a többi szocialista ország munkajogi szabályozásához hasonlóan a mi munkajogunk is a vállalati és közszolgálati fegyelmi felelősség azonosságának elvét követi. Nincs külön közszolgálati fegyelem; a fegyelmi felelősség minden munkaviszony tekintetében egyformán van szabályozva, mint ahogyan egész munkajogunk a munkaviszonyok egységes szemléletén épül fel. Ez persze nem jelenti és nem is jelentheti a fegyelmi felelősség merev uniformizálását, hiszen nyilvánvaló, hogy más a fegyelmi felelősség konkrét tartalma, és mások lehetnek az elbírálás bizonyos szempontjai egy ipari vállalatnál, egy tudományos kutatóintézetnél, egy könyvtárnál, vagy egy államigazgatási szervnél; viszont feltétlenül jelenti a különböző jellegű munkaviszonyok területén előforduló fegyelmi ügyekben azonos jogi elvek érvényesülését. Egyik igen fontos jellemzője a fegyelmi felelősség munkajogi szabályozásának az, hogy a fegyelmi vétségeket nem tényállásszerűén határozza meg, s ennek megfelelően nem is adja azoknak taxatív felsorolását, hanem a fegyelmi vétségek általános fogalmát széles körű keretszabályba foglalja. Az Mt. 110. §-ának már idézett 302