AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

a dolgozók gondatlan károkozása esetén — mint látni fogjuk — csak korlátozott kártérítési kötelezettséget állapít meg. Nyilvánvalóan szolgálati természetű a büntetőjogi felelősség akkor is, ha például a könyvtári dolgozó ellopja azt a könyvtári dokumentumot, ami gondjaira van bízva, vagy az ilyen könyvtári tárggyal sajátjaként rendelkezik (társadalmi tulajdont károsító lopás vagy sikkasztás), vagy felügyeleti, ellenőrzési kötelességének megszegésével, elhanyagolásával okoz kárt a könyvtár állományában (hanyag kezelés), pl. az olvasótermi felügyelő hosszú időre őrizet nélkül hagyja az olvasótermet, s ezzel a gondatlan magatartásával lehetővé teszi, az ott használt értékes könyvtári állomány megkárosítását. A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmével kapcsolatban külön kell még szólnunk a Btk.-nak arról a rendelkezéséről, mely büntetőjogilag szankcionált feljelentési kötelezettséget ír elő a társadalmi tulajdont károsító bűntettekre. (Btk. 308. § 1.) Ez a feljelentési kötelezettség, ami egyébként mindenkit terhel, aki társadalmi tulajdont károsító bűntett elkövetéséről, vagy még csak készülő ilyen bűntettről „hitelt érdemlő tudomást szerez", a könyvtári szolgálati felelősség tekintetében azt jelenti, hogy a könyvtáros — a könyvtár vezetője vagy bármelyik dolgozója — köteles megtenni a feljelentést akkor is, ha a társadalmi tulajdont károsító alapbűncselekményt (előkészület) könyvtári szolgálati viszonyával kapcsolatosan, munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével a könyvtár egy másik dolgozója követi el, és akkor is, ha az elkövetett bűncselekményről bárki követte azt el szolgálati viszonya körében, szolgálati feladatainak teljesítése során szerez tudomást. Ez a büntetőjogi felelősség tehát több vonatkozásban is szolgálati jellegű lehet. Nem felesleges talán megemlíteni, hogy ez a büntetőjogilag szankcionált feljelentési kötelezettség nem áll fenn, ha az alapcselekmény bármilyen okból — tehát például az 1966. évi 16. sz. tvr. már ismertetett 34. vagy 35. §-ának rendelkezése folytán — nem minősül bűntettnek. Nem kell tehát feljelenteni azt a könyvtári dolgozót, akinek a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú cselekményét a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton bírálják el, vagy akinek cselekménye a veszélyeztetett tárgy értékére való tekintettel csak szabálysértésnek minősül. Ezek után most térjünk át a fegyelmi felelősség kérdéseinek tárgyalására. A fegyelmi felelősség már tisztán a munkajog körébe tartozó kategória. A munkaviszonyban álló dolgozók fegyelmi felelősségét a Munka Törvénykönyve külön fejezetben szabályozza. E jogintézmény lényegére, belső tartalmára vonatkozóan már több megállapítást tettünk a szolgálati felelősség kérdéseinek általános tárgyalása során, majd a büntetőjogi szolgálati felelősség tárgyalásával kapcsolatosan is. Igyekeztünk meghatározni a felelősség lényeges jogi tartalmát, amit — a szolgálati felelősség egyéb eseteihez hasonlóan — a felelősséget maga után vonó cselekmény reális vagy potenciális társadalmi veszélyességében jelöltünk meg. A büntetőjogi szolgálati felelősség tárgyalásával kapcsolatosan megpróbáltuk elhatárolni a fegyelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől, s megállapítottuk azt, hogy a szolgálati felelősségnek ezt a két fajtáját a szociáletikai rosszallás mértékének a jog által is figyelembe vett különbözőségén felül, minőségileg is megkülönbözteti egymástól 301