AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

tetés kiszabását rendeli el, és amelyet szándékosan vagy — ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti — gondatlanul követnek el. 2. Társadalomra veszélyes cselekmény minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti." Ebből a meghatározásból — kitűzött célunknak megfelelően — most csak két mozzanatot kívánunk kiemelni. Az egyik az, hogy a bűntett a társadalomra veszélyes cselekmény, és ebben nagy hasonlóságot mutat a szolgálati felelősségnek a munkajog által szabályozott eseteivel, különösen a fegyelmi felelősséggel; a másik pedig az, hogy csak az a cselekmény bűntett, amelyet a törvény bűntetté nyilvánít: nullum crimen sine lege. A törvény szót itt annak szigorú jogi, jogforrástani értelmében kell venni. Vagyis a Btk.-nak ez a meghatározása azt jelenti, hogy valamely cselekményt bűntetté csak az Országgyűlés által alkotott törvény, vagy — minthogy az Alkotmány rendelkezései folytán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés helyettesítése során annak hatáskörében jár el — az Elnöki Tanács által kiadott törvényerejű rendelet nyilváníthat. Más jogszabály: kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy tanácsi rendelet bűntettet nem állapíthat meg. Nem kívánunk most részletesen foglalkozni a bűntettek tényállásának szubjektív elemével, a bűnösség kérdésével, amit a törvényes meghatározás a szándékosság, illetve a gondatlanság fogalmával fejez ki, s amely fogalmak tartalmát a továbbiakban (Btk. 16—18. §) részletesen is meghatározza. A büntetőjogi felelősségrevonásban ez a bűnösség vonja maga után azt az erkölcsi rosszallást, a társadalomnak azt az elítélő állásfoglalását, amely — mint láttuk — minden jogi felelősségre vonásnak tartalmi eleme. Röviden utalnunk kell azonban arra, hogy — mint az a Btk. idézett meghatározásából nyilvánvalóan kitűnik — hatályos jogunk szerint bűntett általában csak szándékosan elkövetett cselekmény lehet. Gondatlanul elkövetett cselekmény bűntetté nyilvánításához a törvény külön, kifejezett rendelkezése szükséges. Ez is az egyik, bár csak formai különbözőség — az egyéb formai és tartalmi különbözőségek mellett — ami a büntetőjogi felelősséget a munkajogi felelősségtől, közelebbről a fegyelmi felelősségtől elhatárolja. A munkajogi felelősség megállapításához ugyanis hatályos jogunk szerint a vétkesség általában, tehát a vétkesség legenyhébb fokának, a hanyagságnak (negligentia) megléte is elegendő. Ha már most azt a kérdést vizsgáljuk, hogy vannak-e olyan büntetőjogi rendelkezések, amelyek sajátosan a könyvtári dolgozók munkaviszonyát érintik, azt kell megállapítanunk, hogy ilyen rendelkezést sem könyvtári törvényünk az 1956. évi 5. sz. törv., sem a Btk., sem egyéb törvényes jogszabályok nem tartalmaznak. Vannak azonban olyan bűntettek, amelyek — ha nem is közvetlenül könyvtári vonatkozásúak — a könyvtári szolgálattal mégis közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, egyszerűen azért, mert elkövetőjük könyvtári dolgozó, aki a bűntettet szolgálati tevékenysége körében követi el, vagy pedig azért, mert a bűntett tárgya valamely könyvtár állományába tartozó dokumentum, a bűntettet a könyvtárban követik el, és annak folytán a könyvtár dolgozóinak büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása is szükségessé válik. A könyvtári szolgálatot érintő bűncselekmények lehetnek például a társadalmi tulajdon elleni bűntettek, akár könyvtári dolgozó követi el azokat munka297