AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

viszonyával kapcsolatosan, akár más az elkövető, de a cselekmény tárgya a könyvtári állomány, a könyvtári vagyon körébe tartozó dolog. Ilyen társadalmi tulajdon elleni bűntett a társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés bűntette (Btk. 295. §), továbbá a társadalmi tulajdonban levő dolog jogtalan elsajátítása (Btk. 297. §), társadalmi tulajdon tekintetében elkövetett orgazdaság (Btk. 301. §), a hanyag kezelés (Btk. 298. §), a társadalmi tulajdonban álló vagyontárgy rongálása (Btk. 302. §), valamint a társadalmi vagyont károsító más kisebb súlyú bűntettek (Btk. 303. §). Messze meghaladná mostani vizsgálódásaink kijelölt célját a felsorolt társadalmi tulajdon elleni bűntettek törvényes fogalmainak, tényállási elemeinek részletes ismertetése. A lopás, sikkasztás, csalás, a hűtlen kezelés és a rongálás közismert fogalmak. A jogtalan elsajátítás esetében a Btk. megfogalmazásában olyan idegen dolog eltulajdonításáról van szó, amit valaki talált, vagy ami véletlenül vagy tévedésből került hozzá. A hanyag kezelés a Btk. szemléletében a hűtlen kezelés gondatlan alakzata. Ezt a bűntettet a Btk. 298. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint olyan személy követheti el, „akit a társadalmi vagyon kezelésével — illetőleg ilyen kezelés ellenőrzésével vagy felügyeletével — bíztak meg, és ebből a megbízásából folyó kötelességének a megszegésével okoz a vagyonban gondatlanul kárt". A társadalmi tulajdonban álló vagyontárgy rongálásával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy ennek a cselekménynek gondatlan elkövetése is bűntett (Btk. 302. § 4.). Külön kell szólni a társadalmi tulajdon elleni bűntettek körében az ún. „kisebb súlyú bűntettek"-ről. A Btk. 303. §-a ilyen címszó alatt a következő rendelkezést tartalmazza: „1. Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka a társadalmi tulajdont vagy a személyek javait károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, orgazdaság vagy rongálás elkövetőjének a büntetése, ha az eset körülményeire (különösen a kár nagyságára, az elkövető személyi körülményeire, a bűntett indítékára és az elkövetés módjára) tekintettel a bűntett kisebb súlyú. 2. A büntetés hat hónapig terjedő javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, ha a kisebb súlyú bűntett jogtalan elsajátítás, hanyag kezelés, vagy gondatlan rongálás." A szakasz 3. bekezdése azokat a minősítő körülményeket határozza meg (visszaesés, bűnszövetség, jogtalan behatolás, zártörés stb.), amelyeknek fennforgása kizárja a cselekménynek kisebb súlyú bűntetté való minősítését, s az ennek megfelelő enyhébb büntetési tétel alkalmazását. A törvény a 303. §-ban felsorolt bűntettek kisebb súlyúvá minősítését nem köti pénzösszegben kifejezett értékhatárhoz, bár nyilvánvaló, hogy az okozott vagyoni kár nagysága a cselekmény objektív társadalmi veszélyességének egyik igen fontos jellemzője. Igen fontos, de nem egyetlen; ezért kívánja meg a törvény az enyhébb minősítésnél az eset összes körülményeinek vizsgálatát és mérlegelését. Továbbfejlesztik a Btk. 303. §-ában kifejezett enyhébb minősítési célzatot — most már kizárólag a cselekménnyel okozott vagyoni kár nagysága szempontjából — az egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1966. évi 16. sz. tvr. 38. és 39. §-ában foglalt rendelkezések. Ez újabb szabályozás szerint, ha a bűncselekmény tárgyának értéke nem haladja meg a 200,— forintot, a Btk. 303. §-ának 1. bekezdésében meghatározott enyhébb büntetést kell kiszabni a 3. bekezdésben megjelölt minősítő körülmények fennforgása esetén is. (Tulajdon elleni bűntettek.) Ha ilyen minősítő körülmények nem forognak fenn, a 200,— forintot meg nem haladó értékben elkövetett lopás, sikkasztás, csalás, 298