AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Németh Mária: Hírlapok mikrofilmezése

II A hírlap-mikrofilmezéssel kapcsolatos külföldi tapasztalatokat azért volt szükséges elemezni, hogy annak tanulságait saját munkánkban figyelembe ve­gyük, esetleg felhasználjuk, vagy segítségükkel önállóan kialakított elképzelésein­ket ellenőrizzük. Ezt lehetővé teszi számunkra az a körülmény, hogy bár a hazai helyzetet természetesen sok speciális adottság jellemzi és határozza meg, mégis az összkép és az alapprobléma megfelel annak, amit Európa más országaiban ta­lálunk. A magyar hírlapállomány helyzetének és állapotának részletes leírása most nem feladatunk, csak a leglényegesebb vonások felvázolására szorítkozunk. Ezt nem kezdhetjük másként, mint Szinnyei József áldozatos működésének megemlí­tésével, aki nagyon korán, már a múlt század második felében felismerte a hírlapok rendkívüli fontosságát a kutatás számára, és ennek értelmében mindent megtett a magyarországi hírlapoknak az országos hírlapkönyvtár raktárában való egyesí­tésére. Munkáját siker koronázta, kezdeményezése nyomán az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára e becses anyag országos viszonylatban legteljesebb gyűjte­ményét őrzi. A hazai hírlapállomány közel 70%-a kizárólag itt található meg és sehol másutt az országban. Meg kell azonban mondanunk, hogy bár e gyűjtemény viszonylagosan a leg­teljesebb, mégsem tartalmaz minden hírlapcímet, illetve nem foglalja magában az egyes kiadványok töretlen sorozatait. Ez érthető, hiszen a begyűjtés éveiben sem volt már minden fellelhető, ami addig kiadásra került. Majd a következő év­tizedek politikai és háborús viszontagságai következtében a későbbi megjelenésű periodikumok kötelespéldányok útján való beszolgáltatása sem történt zavartala­nul és folyamatosan. A hiányok utólagos megszerzésére pedig nem adódott mindig lehetőség. A helyzet megértéséhez tudnunk kell azt is, hogy a hírlaptári címek nagy ré­sze (kb. 90%-a) egyetlen példányban van meg, tehát a tár állománya általában nemcsak címeiben, hanem példányaiban is egyedi sorozatokat tartalmaz. Éppen ezek a körülmények magyarázzák a gyűjtemény igen erős használatát. Minden kutatás, amely erre a forrásanyagra támaszkodik, ezekből az egyetlen példányok­ból történik. Nem csoda tehát, ha köteteink és tékáink megviseltek, a gyenge papíranyag a túlságosan nagy igénybevétel következtében rongált, sőt néha már széttöredezett állapotban van. Az Országos Széchényi Könyvtár illetékesei mindent elkövetnek, hogy e fo­lyamatot feltartóztassák, illetve az anyag megőrzését biztosítsák. A még megkap­ható hírlapok megvételével, többes- és muzeális sorozatok felállításával, a téká­zott egységek bekötésével, a kötött anyag javításával, a használat ésszerű kor­látozásával próbálják az eredeti hírlapok élettartamát meghosszabítani. De bár­milyen erőfeszítések történnek is az anyag megmentésére, az adott használat mellett annak hosszú időre való megóvását nem lehet biztosítani. Ezen meggon­dolás alapján kellett a hírlap-mikrofilmezés kérdésével egyre behatóbban foglal­kozni, s az állománymegóvásnak ezt a lehetőségét is a többi mellé felsorakoztatni. De mielőtt ennek részletezésébe bocsátkoznánk, fel kell állítanunk azt a té­telt, amely az eddig elmondottakból értelemszerűen következik, azt ti., hogy ha­zánkban a hírlap-mikrofilmezésnek csak az OSZK lehet a bázisa, nemcsak a nem­zeti könyvtári funkciókból, hanem az anyag ittlétéből adódóan is. Viszont a má­287

Next

/
Thumbnails
Contents