AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Németh Mária: Hírlapok mikrofilmezése

II A hírlap-mikrofilmezéssel kapcsolatos külföldi tapasztalatokat azért volt szükséges elemezni, hogy annak tanulságait saját munkánkban figyelembe vegyük, esetleg felhasználjuk, vagy segítségükkel önállóan kialakított elképzeléseinket ellenőrizzük. Ezt lehetővé teszi számunkra az a körülmény, hogy bár a hazai helyzetet természetesen sok speciális adottság jellemzi és határozza meg, mégis az összkép és az alapprobléma megfelel annak, amit Európa más országaiban találunk. A magyar hírlapállomány helyzetének és állapotának részletes leírása most nem feladatunk, csak a leglényegesebb vonások felvázolására szorítkozunk. Ezt nem kezdhetjük másként, mint Szinnyei József áldozatos működésének megemlítésével, aki nagyon korán, már a múlt század második felében felismerte a hírlapok rendkívüli fontosságát a kutatás számára, és ennek értelmében mindent megtett a magyarországi hírlapoknak az országos hírlapkönyvtár raktárában való egyesítésére. Munkáját siker koronázta, kezdeményezése nyomán az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára e becses anyag országos viszonylatban legteljesebb gyűjteményét őrzi. A hazai hírlapállomány közel 70%-a kizárólag itt található meg és sehol másutt az országban. Meg kell azonban mondanunk, hogy bár e gyűjtemény viszonylagosan a legteljesebb, mégsem tartalmaz minden hírlapcímet, illetve nem foglalja magában az egyes kiadványok töretlen sorozatait. Ez érthető, hiszen a begyűjtés éveiben sem volt már minden fellelhető, ami addig kiadásra került. Majd a következő évtizedek politikai és háborús viszontagságai következtében a későbbi megjelenésű periodikumok kötelespéldányok útján való beszolgáltatása sem történt zavartalanul és folyamatosan. A hiányok utólagos megszerzésére pedig nem adódott mindig lehetőség. A helyzet megértéséhez tudnunk kell azt is, hogy a hírlaptári címek nagy része (kb. 90%-a) egyetlen példányban van meg, tehát a tár állománya általában nemcsak címeiben, hanem példányaiban is egyedi sorozatokat tartalmaz. Éppen ezek a körülmények magyarázzák a gyűjtemény igen erős használatát. Minden kutatás, amely erre a forrásanyagra támaszkodik, ezekből az egyetlen példányokból történik. Nem csoda tehát, ha köteteink és tékáink megviseltek, a gyenge papíranyag a túlságosan nagy igénybevétel következtében rongált, sőt néha már széttöredezett állapotban van. Az Országos Széchényi Könyvtár illetékesei mindent elkövetnek, hogy e folyamatot feltartóztassák, illetve az anyag megőrzését biztosítsák. A még megkapható hírlapok megvételével, többes- és muzeális sorozatok felállításával, a tékázott egységek bekötésével, a kötött anyag javításával, a használat ésszerű korlátozásával próbálják az eredeti hírlapok élettartamát meghosszabítani. De bármilyen erőfeszítések történnek is az anyag megmentésére, az adott használat mellett annak hosszú időre való megóvását nem lehet biztosítani. Ezen meggondolás alapján kellett a hírlap-mikrofilmezés kérdésével egyre behatóbban foglalkozni, s az állománymegóvásnak ezt a lehetőségét is a többi mellé felsorakoztatni. De mielőtt ennek részletezésébe bocsátkoznánk, fel kell állítanunk azt a tételt, amely az eddig elmondottakból értelemszerűen következik, azt ti., hogy hazánkban a hírlap-mikrofilmezésnek csak az OSZK lehet a bázisa, nemcsak a nemzeti könyvtári funkciókból, hanem az anyag ittlétéből adódóan is. Viszont a má287