AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Németh Mária: Hírlapok mikrofilmezése

sik oldalon le kell szögezni, hogy a könyvtár, midőn ennek a kötelezettségének eleget tesz, nem helyi jellegű, hanem országos jelentőségű és hatásfokú feladatot old meg, és munkáját ennek megfelelően kell kialakítania. A hírlap-mikrofilmezés kérdésével már évek óta foglalkozunk mind elméleti mind gyakorlati síkon. Mialatt a megoldás legalkalmasabb módját kerestük a rendszeresen folyó felvételezési munka alapján a megfelelő technikai eljárásokat is ki lehetett alakítani. E kétoldalú vizsgálódás eredményeként ma előttünk áll az a reális kép, amely a hírlap-mikrofilmezés jó vitelének alapfeltétele. A következőkben ennek felvázolását kíséreljük meg. A tartalmi keretek körvonalazása igen sok szempont figyelembevételével történt meg. Egyszerű lett volna azt mondani, hogy a hírlaptári gyűjtemény minden értékét le kell filmezni; mivel azonban eleve világos volt, hogy a laboratórium teljesítőképessége korlátozott, és belátható időn belül nem tud olyan menynyiségi eredményt elérni, amely minden fontos cím reprodukálását biztosíthatja, ezt az általános elvet különféle korlátozásokkal kellett leszűkíteni és az érték kritériuma mellett — mint további meghatározó elemeket — praktikus tényezőket is szükséges volt figyelembe venni. így pl. az olvasottság mértékét, az országos viszonylatban is felmért példányszámot és az adott sorozat állapotát, rongáltsági fokát is. E szempontok szerint vizsgálva az anyagot, a következő eredményre jutottunk: Mikrofilmezés szempontjából az első helyen — minden mást megelőzve — a fővárosi, központi jellegű hírlapok és a legfontosabb, szintén országos jelentőségű vidékiek állnak. Hozzájuk csatlakoznak a legkiemelkedőbb és másutt fel nem lelhető külföldi magyar hírlapok is. Ezek mellett feltétlenül indokolt még a XVIII. századi, az 1848/49-es szabadságharc, a magyar munkásmozgalom, az 1919-es év, valamint a két világháború közti kommunista, illetve haladó sajtó dokumentumainak megörökítése is. Háttérbe szorulnak általában a folyóiratok (még a régiek is), mert ezek állaga viszonylag jó állapotban van, nemegyszer az Országos Széchényi Könyvtárban is több példányban megtalálhatók, amellett a többi nagy könyvtár állományában is szerepelnek. Indokolt esetben természetesen lehet kivétel: így pl. a csonkítás veszélyének kitett (1952 előtti) illusztrált lapok, valamint az értékes, egypéldányos, sokat használt egyéb folyóiratok. A vázolt programnak megfelelően az utóbbi évek nagyobbarányú filmezési tevékenységének eredményeként elkészültek a Budapesti Hírlap, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló és a Világ mikrofilm-reprodukciói. Ezeket követik majd, az ismertetett kritériumok segítségével meghatározott sorrendben, a többi országos jelentőségű hírlapok is. E visszamenőleges filmezéssel párhuzamosan 1966-tól kezdve megindul a legjelentősebb magyar hírlapok folyamatos felvételezése. Ez ideális körülmények között (kötetlen, hibátlan eredetiről) készül, és így kifogástalan reprodukciót biztosít. A Népszabadság, Magyar Nemzet és Népszava együttesen kb. évi 10—12 000 mikrofilmkockányi terjedelmű, tehát nem jelent olyan mennyiséget, amelynek felvétele a régi címek filmezését komoly mértékben hátráltatná. Megjegyzendő, hogy a hírlapok tekintetében — miután az országban csak a nemzeti könyvtár rendelkezik e dokumentumok felvételezéséhez alkalmas géppel — nincs szükség egyeztetésre. A kismértékben történő folyóiratfilmezésnól 288