AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Babiczky Béla: Az országos állományvédelmi mikrofilmezési program és Nemzeti Könyvtárunk

álló akkori lehetőségek figyelembevételével a programban részt vevő könyvtárak kooperációjának lehetőségeire is helyesen mutatott rá, így pl. arra, hogy Budapesten az MTA Könyvtára, a Műszaki Egyetem Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár (ez utóbbi felszerelésének megérkezése után), vidéken a debreceni Egyetemi Könyvtár (laboratóriumának technikai fejlesztése után) alkalmasak lennének a kellő személyzeti és pénzügyi támogatás mellett arra, hogy heti 2—3 napi munkával részt vállaljanak az országos mikrofilmezési terv megvalósításában. Gondolt a tervezet arra is, hogy a különféle könyvtárak státusaiban levő munkaerőkből szükség esetén hordozható felszereléssel utazó mikrofilmes csoport vehetné a helyszínen mikrofilmre a vidéki könyvtárak értékeit. Világosan megfogalmazta, hogy a negatív filmekről két példányban pozitív filmmásolatot is kellene készíteni, s így biztosítva lenne a film hozzáférhetősége a használat szempontjából és megőrzése az eredeti anyag vagy esetleg a negatív film pusztulása esetén. Helyesen vetette fel ez a vitaanyag a mikrofilmezési terv munkaerő-igényének kiszámítását is, nevezetesen azt, hogy: „Általánosan kialakult vélemény szerint a munka zömét és súlypontját a fényképészeti munkák jelentik, s a munka könyvtárosi része elhanyagolható vagy elhalasztható. E nézet ellenkezőjét bizonyítja be a rendszeres mikrofilmezés gyakorlata. A modern automatikusan dolgozó és könnyen kezelhető mikrofilmező készülékek munkába állításával a fényképezés egyszerű és gyors lett ... A fényképezési munka automatizálásával arányban azonban nem gyorsult meg a kész mikrofilmek ellenőrzése, könyvtári feldolgozása, a fényképezésre kerülő anyag előkészítése." Az egyes részletkérdések helyes felismerése mellett a tervezetek alapvető szemléleti hiányossága volt, hogy a könyvtárosi munkákat mégis elsősorban a mikrofilmek elkészülte utánra helyezte, és ezeket a kérdéseket fejtegette részletesen és legfeljebb a fényképezésre kerülő, már kiválasztott anyag előkészítéséről szólt. Nem volt azonban kellő hangsúlya annak, hogy milyen könyvtárosi-bibliográfusi előmunkálatok szükségesek ahhoz, hogy a könyvtárak állományából kiválasztásra kerüljön mindaz, amit az adott időszakban szükséges és helyes mikrofilmezni. Az OKT Állományvédelmi és Mikrofilmezési Szakbizottsága az OKT elnökségéhez és az MM Könyvtári Osztályhoz 1961-ben benyújtott Emlékeztetőjében

7 megállapította, hogy az állományvédelmi mikrofilmezés az elmúlt években sehol sem folyt kellő mértékben. E munka országos méretekben történő vitele igen fontos feladat, ezért országos állományvédelmi mikrofilmezési tervet kell készíteni és azt végrehajtani. Javasolta, hogy az MM hozzon létre egy bizottságot (lehetőleg a Magyar Tudományos Akadémia, az OSZK és más szervek bevonásával) a mikrofilmezendő anyagok kataszterének és volumenének sürgős összeállítására. E bizottság feladata a legértékesebb, illetve a legkönnyebben pusztuló könyvtári, kézirattári anyag felmérése legyen. Elsősorban a kódexek, kéziratok, régi könyvek és hírlapok mikrofilmezését ajánlatos tervbe venni. A lefényképezendő anyagot sürgősség illetve értékesség szempontjából három kategóriába kell sorolni. Az első kategóriába sorolható anyag fényképezését 1962-ben el kell kezdeni. A mikrofilmezést az Emlékeztető a rendelkezésre álló könyvtári fotólaboratóriumokkal létszámfejlesztés biztosításával elkezdhetőnek tartja. Hangsúlyozza, hogy anélkül, hogy fel ne mérnénk, mi van az országban mikrofilmezni való, ezt a munkát tervszerűen folytatni nem lehet. Ez a felállítandó bizottság az év végén adjon 261