AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Babiczky Béla: Az országos állományvédelmi mikrofilmezési program és Nemzeti Könyvtárunk
oldatlan, és mikrofilmezése lassú ütemben halad." A vitaanyagot követően került sor a könyvtárügy (és a könyvtárak) tizenöt éves távlati fejlesztési tervének (terveinek) elkészítésére. Az OKT e tervek kidolgozására kiadott tájékoztatójába 3 , illetve szakbizottságainak 1959. évi munkaprogramjába 4 már beiktatta a mikrofilmezés országos szükségleteinek megtervezését. E munkálatokat az OKT Raktári és Berendezési Bizottságából újjászervezett Raktározási, Állományvédelmi és Mikrofilm-Szakbizottságra bízta. Ez a szakbizottság dolgozta ki a magyar könyvtárak tizenöt éves távlati állományvédelmi tervét. 5 Ebben körvonalazta a mikrofilmezés jelentőségét az állományvédelemben. Hangsúlyozta ez a tervezet, hogy világszerte felismerték az értékmentő filmezés fontosságát, és azt tervszerűen folytatják. Megállapította, hogy „nálunk is már kilenc évvel ezelőtt (1950-ben) megtörténtek az első lépések ebben az irányban, de elenyészően szűk keretek között, s teljesen nélkülözve az országos szempontokból kiinduló átfogó tervezést és szervezést." Feladatul tűzte ki, hogy el kell készülnie a szervezett országos akció részletes tervének és haladék nélkül meg kell indulnia a végrehajtásnak is. A tervezési munkák során az első évek teendőinek sürgős kidolgozását szorgalmazta, de kimondta, hogy „egyidejűleg el kell kezdeni ... a filmezendő könyvtári anyag teljes részletes jegyzékének összeállítását is. E jegyzéknek fel kell ölelnie a filmezendő darabok lelőhelyét és terjedelmét, valamint azt is, hogy a darab elszállítható-e vagy pedig a helyszínen filmezendő, végül meg kell állapítani a filmezés végrehajtásának időbeli sorrendjét." Ez a tervezet világosan látta már a célokat és a feladatokat, azonban felmérések hiányában semmi áttekintéssel nem rendelkezett a feladat nagyságát illetően. Ezt a hiányosságot a tervezet összeállítói maguk is megállapították, így pl. megemlítik, hogy az OSZK már huzamosabb idő óta foglalkozik a kéziratok és ősnyomtatványok vonalán az országos állomány felmérésével, az anyagi eszközök hiányában azonban ez a munka igen lassan halad. Tisztában voltak már ekkor a feladat bonyolultságával is, mert szükségesnek tekintették azt is, hogy az egész állományvédelmi mikrofilmezési akció elvi irányítása egy főleg könyvtörténészekből, irodalomtörténészekből és történészekből álló könyvtárak fölötti bizottságra ruháztassák, amelyben megfelelő képviseletet kell biztosítani a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Bizottságának, az Országos Széchényi Könyvtárnak, emellett azonban — annak érdekében, hogy az állományvédelmi szempontok mellett el ne sikkadjanak az olvasószolgálat, a kurrens filmezési szükséglet kívánalmai sem — az Állományvédelmi és Mikrofilm-Szakbizottságon kívül az Olvasószolgálati Szakbizottságnak is. „Csak egy ilyen semleges bizottság biztosíthatja a kurrens filmezési szükséglet zavartalan ellátása mellett az állományvédő akció szervezett lebonyolítását, az átfedések elkerülését, valamint azt, hogy az anyag abban a sorrendben kerüljön filmezésre, amely megfelel az értéke, ritkasága és veszélyeztetettsége által meghatározott sürgősségi rendnek." (Kiemelések tőlem.) Az elvi szempontok mellett a tervezet foglalkozott az állományvédelmi mikrofilmezésre akkor (1959) rendelkezésre álló technikai felszereltség és az azzal elérhető teljesítmény, illetve a szükséges költségvetési kihatások kérdésével is ; bár kellő tapasztalatok hiányában nem jutottak mindenben reális eredményre. Érdemes megemlíteni, hogy az Állományvédelmi és Mikrofilmezési Szakbizottságnak a tizenöt éves állományvédelmi terv kidolgozásához készített egyik előkészítő vitaanyagában 6 számos alapelvet igen pontosan körvonalazott, sőt a rendelkezésre 260
