AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Németh Antal: A Nemzeti Színház iratainak sorsa - Die Schicksale der Akten des Nationaltheaters

Hevesi Sándor távozásának pillanatától Márkus László igazgatói és Voinovich Géza kormánybiztosi működése alatt 1935. június l-ig. Ugyanígy foglalkoznom kell azzal a rövidebb időszakkal is, ami 1944. július 27-én történt leváltásom után Kovách Aladár 84 napos igazgatása és Kiss Ferenc 35 napos kormánybiztosi tevékenysége alatt történt a Szálasi-korszakban, az 1944. dec. 23-án lefolyt utolsó Nemzeti Színház-i előadásig. Távozásom után ugyanis szoros kontaktusban maradtam a hozzám hű néhány munkatársammal, akiket nem fertőzött meg a fasiszta métely, sőt, hogy a bennem öntudatlanul élő historikusnak is megnyugtatására tegyek, előfizettem a Sajtófigyelőnél, hogy gyűjtsön össze számomra minden napi- és hetilapban megjelent cikket, ami a Nemzeti Színházzal összefüggésben áll. Ezek a lapkivágásokat tartalmazó zárt borítékok is hiánytalanul átvészelték a két évtizedet és csak most, történetírói munkám megkezdése alkalmával került sor felbontásukra és a cikkek elolvasására, amelyek e rendkívül zavaros korszaknak csaknem kizárólagos forrásai, mert érdemleges irattári anyagot a távozásom utáni időszakból a fent ismertetett okokból nem találhattam. Ha elkészül az 1932—35 közötti csaknem három évad „nyitány"-ként történő ismertetése, talán új megvilágításba helyezi majd az 1935—44 közé eső teljes kilenc évad munkáját, úgyszintén az 1944. július 27-től 1944. december 23-ig tartó szinte teljesen ismeretlen öt hónap tényeinek utólagos feltárása is hozzájárul majd a feldolgozandó korszak helyes megítéléséhez és majdani értékeléséhez. Nem túlzás tehát ha kijelentem, hogy ennek az időszaknak megmentett körülbelül ötezer irata, levele, jegyzőkönyve, feljegyzése szolgáltatja a Nemzeti Színház felszabadulás előtti közel másfél évtizedes életének majdani történetírói munkájához a legfontosabb forrásanyagot. Jegyzetek 1. Levéltári Közlemények. XVI. évf., 1938. 2. Levéltári Közlemények. XVI. évf., (1938) 186—204. 1. 3. A Nemzeti Színház könyv- és levéltára Budapest, 1903. 4. Ott bukkantak fel ugyanis régebben a Nemzeti Színház irattárában őrzött érdekesebb levelek, autográfiák és más dokumentumok. 5. Ugyanis javaslatomra elhatározást nyert, hogy a Nemzeti Színház centenáriuma alkalmából elkészül e kultúrintézményünk története. 6. A Nemzeti Színház százéves története. II. köt. Iratok. Bp. Magy. Tört. Társ. 1938. Die Schicksale der Akten des Nationaltheaters A. NÉMETH In der Geschichte eines jeden Theaters bedeutet das Archivmaterial eine der wichtigsten Quellen. Das Theaterarchiv enthält immer die für Kritik und Publikum unbekannten und unzugänglichen Dokumente über Faktoré, die das Leben eines Theaters — oft in einem grösseren Masse, als es notwendig wäre — beeinflussen. Eine besondere Bedeutung erhalten 254