AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára

vagy Szigligeti, aki 1841től titkár, majd 1858-tól rendező volt sokkal többször szerepel e szövegkönyvekben bejegyzéseivel, javításaival, mint amennyit módunkban állna felsorolni. Színháztörténeti szempontból e rendezői bejegyzések sokkal értékesebbek, mint a szerzői kéziratok. Ilyen pl. Az ember tragédiájának 1883-ból való példánya, melyet Paulay Ede másolt le, alkalmazott színre, rajzolt és írt tele rendezői elképzeléseivel a mű első hazai színrevitele alkalmával. Koncepcióban, mennyiségben Hevesi Sándor volt Paulayhoz fogható; neki is sok hasonló természetű nyoma lelhető a gyűjteményben (a Bánk bán 1930-i, a Faust 1927-i, Goldoni Fogadósnéjának 1912-i felújításai stb.). Molnár György, Mátrai Betegh Béla, Náday Ferenc, Ivánfi Jenő, Tóth Imre,Csathó Kálmán, Horváth Árpád csak a legkiemelkedőbb nevek a rendezők sorában. Az 1930-as évek második feléből Németh Antalnak őrzi a gyűjtemény néhány nagy gonddal kidolgozott rendezőpéldányát (Az ember tragédiájának 1939-es kamaraszínpadra készült variációját, a, Peer Gyntöt 1941-ből stb.). A rendezői bejegyzések mellett meg kell említenünk a cenzori hivatal ellenőrzésének nyomait is, mely 1833-tól 1866-ig figyelemmel kísérhető, s hiteles dokumentuma a nemzeti és szellemi szabadság korlátozásának. — A szöveggyűjtemény 3171 műből és 5729 db-ból áll. Ez a szám az 1965-ben végzett revízió eredménye. Az anyag utolsó számlálását 1925-ben Kéky Lajos végezte, amikor 3635 db-ot tartott nyilván.

69 1925—1953 között tehát majdnem megkétszereződött a gyűjtemény. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a múlt századi kéziratos sokszorosítással szemben a 30-as években rendszeresített gépírás több példány készítésére, s megőrzésére adott módot. A szövegkönyvek tárolása, kezelése külön történik. Páratlan értékét azzal is hangsúlyozni kívántuk, hogy kegyeletből megtartottuk régi muzeális raktározási rendjét: a színdarabok a címek betűrendjében, ezen belül pedig előadásuk időrendjében sorakoznak. A bűvös vadász egyik legkorábbi színlapja. Kassa 1830. 228