AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára
E szövegkönyvek szakszerű feltárásának egyik leghitelesebb forrása és segédeszköze a színlapgyűjtemény. 1839-től 1944-ig 59 kötetben, elenyésző hiánnyal őrzi 27 376 színlap a színház 105 esztendejének műsorát. Az 1837-es és 1838-as év 446 színlapja két kötetben, a -Fcmcsy-gyűjteményből, teszi teljessé a sorozatot. Színháztörténeti szempontból igen lényeges az, hogy a századfordulótól {Tóth Imre főrendezőségótől kezdve) föllelhető rajtuk a rendező s egyben ügyelő kézjegye és a nyomtatástól eltérő események korrekciója. A felsorolt anyaghoz csatlakozik még 2 kötet (586 db) Nemzeti Kamara Színházi színlap az 1924— 1930-as. évekből és 3 kötet (2086 db) a Várszínház színlapjaiból 1871—1899-ből. Volt a színház könyvtárának egy kicsi, összefüggő csoportja: a zsebkönyvekSzámuk alig haladja meg a 40-et. Jelentőségüket viszont az fokozza, hogy az 1837—1870 közötti évekből — a közölt műsor mellett — állandó és részletes beszámolót ad a színház művészi és adminisztratív személyzetéről, 1866-tól kezdve pedig az évi zárszámadásokról is. 70 Tekintettel arra, hogy a színház irattára elpusztult, a zsebkönyvek ebben a vonatkozásban a fenti évekre forráspótló anyagnak minősülnek. Az irattár pusztulásáról már többször esett szó. Az eredeti állományt Rexa Dezső és Pukánszkyné leírásából ismerjük. 71 A megmaradt anyag — alig lehet az eredetinek 5%-a — részben Pukánszkyné monográfiájának II. kötetében található, 72 részben abban a másolatos anyagban, mely tőle 1962-ben került a Színháztörténeti Tárba. A Nemzeti Színházból hozzánk került töredék jóformán minden évből tartalmaz néhány iratot, valamint próba- és díszletkönyveket, kellékes, jelmez- és ruhatári könyveket, igazgatósági jegyzőkönyveket, drámabírálói ítéleteket az 1856—1905 közötti évekből, drámabírálói bizottsági jegyzőkönyveket 1876—1888 és 1908 — 1911-ből, titkári, pénztári, leltári naplókat s egyéb adminisztrációs nyilvántartásokat. — Igen érdekes és jelentős az a 18 dobozban tárolt kéziratos gyűjtemény, melyben jelmezkimutatások és számlák vannak, többségben az 1870—1890-es évekből. Némelyikben szövetmintát is mellékeltek a jelmez leírásához. Ez a — sajnos szintén csak töredékesen megmaradt — gyűjtemény is érdekes adatokat szolgáltathat a színház kosztümtervezésével kapcsolatosan. A szövegkönyvek kiegészítő része s egyben a produkcióknak fontos dokumentuma a közel 5000 darabot számláló képgyűjtemény. Olajfestmények (Déryné,. Kantomé, Fáncsy Ilka, id. Lendvay Márton, Munkácsi Flóra, Feleki Miklós, Tóth József stb.) és Barabás Miklós, Marastoni József és Jakab, Kohlmann Károly többízben feldolgozott metszetei 73 (melyek zömmel a színház alapító tagjait, kosztümös szerepképeit, valamint néhány színházépületet és színházbelsőt ábrázolnak) alkotják a képgyűjtemény kisebb, de értékesebb felét. A másik fele fényképekből áll, az 1860-as évek ma már fakuló műtermi felvételeiből, s az egyre tökéletesedő fototechnika segítségével megörökített színészportrékbői és jelenetképekből. Külön említést érdemel a centennáris év 16 produkciójának 16 kötetben megőrzött anyaga, annak illusztrálására, hogy mi a színpadi mű képes dokumentumainak legideálisabb konzerválási formája. — Eredeti díszletterv igen kevés volt a képgyűjteményben. Egyetlen félbőr kötéses díszletalbum került hozzánk, mely az 1874—1894 közötti években színre vitt darabok színpadképeit tartalmazza. Közülük három kép tervezőjét meg tudtuk állapítani: Lehmann Mór 1874-ben a Rienzihez, Horn Róbert 1878-ban a Fourchamhault családhoz és JSpanraft Ágoston 1894-ben a Rafaelhez készített terveinek másolatát őrzi a kötet. A többi kép tervezője eleddig ismeretlen; nem is meghatározott darabhoz készült 22$