AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Pukánszkyné Kádár Jolán—Berczéliné Monori Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára

4 Századunk húszas éveiben már olyan egyre gyarapodó gazdag anyag halmo­zódott fel a könyvtárban, hogy méltán merülhetett fel egy önálló színháztörté­neti osztály felállításának gondolata. 64 Az eszmét nemcsak az állag folytonos gaz­dagodása érlelte és egy másik belső ok, a könyvtár fokozatos differenciálódása, hanem egy külső is: a színészettudomány és a színháztörténeti gyűjtemények ha­talmas lendületű fejlődése az egész világ kulturált országaiban. í)e a gyűjtemény felállításának ugyanannyi akadálya is volt a könyvtár rendszerében. Széchényi Ferenc könyvtárának csak két osztálya volt: a nyomtatványok és kéziratok tára, s ez maradt a helyzet 1882-ig, amikor is a levéltár különvált a kézirattártól. De követte 1884-ben a hírlapkönyvtár felállítása, melyben a nagy fővárosi könyvtárak hírlapanyagait egyesítették. 65 1898-ban létesült a Kézirattáron belül az Irodalmi Levelestár csoportja, melyben a színészlevelek is helyet kaptak. Egy külön zenei gyűjtemény megteremtésének gondolata már a századfor­duló idején felmerült. 1904-ben a Kézirattár megvásárolta Erkel Ferenc zeneiro­dalmi hagyatékát, s ennek rendezése kapcsán Fejérpataky László, a könyvtár akkori igazgatója, a Kézirattáron belül egy külön Musica szak felállítását rendelte el, mely két részre oszlott, a zenei kéziratok (Manuscripta musica) és a zenei le­velek (Epistolae musicae) csoportjára. Minthogy ezeket a törzsanyagtól eleve különválasztották, kiemelésük a zenei osztály megalakulásakor nem ütközött különös nehézségbe. Ugyanez volt a helyzet a nyomtatványanyagnál is, mely mind­össze két könyvtári szakot, a Musicát (Musica theoretica és Musica practica al­szakokkal) és a Liturgickt érintette, melybe minden egyházi vonatkozású zenemű tartozott. 1924-ben Isoz Kálmánt bízták meg a zenei osztály felállításának elő­munkálataival, s 1929-ben meg is valósult. 66 Sokkal bonyolultabb helyzet elé állított a színészettörténeti anyag külön­választása. Az első nehézséget magának a színészetnek komplex volta, az iroda­lommal és más művészetekkel való szoros összefonódottsága támasztotta; hozzá­járult ehhez a könyvtár bonyolult szakrendszere, melyre egy 1869-ből való mi­niszteri rendelet folytán tért át, 1875-ben fejezve be az új felállítást. Ez az akkor legmodernebbnek számító müncheni rendszer volt, melyet némi módosítással al­alkalmaztak, XII főosztályra és 117 szakra osztva a könyvanyagot. 67 A színészeti vonatkozású anyag a legkülönbözőbb szakokba szóródott szét. A színészet történetét tárgyaló művek általában a H. lit. (História literaria) szak­ban kaptak helyet, a magyar vonatkozásúak a Hung. 1.-ben (Hungarica literaria). Ugyanitt voltak általában a magyar vonatkozású színházi zsebkönyvek is. A színjátékok szövege az összes irodalmi szakokban fellehetők voltak, mint a P. o. hung. (Poetae et oratores hungaricae), a P. o. germ., lat., it., hisp., gall., angl. és rel(iqui), az Opp. (Opera unius auctoris collecta) szakokban. A színpadképet, dísz­leteket, színházépületeket tárgyaló művek az Art. (Artes elegantiores) szakban kaptak helyet, a balettre vonatkozóak a Gymn. (Artes lusoriae et gymnasticae) csoportban. De a beosztás nem volt következetes és jutottak színészeti vonatko­zású könyvek az L. elég. g. (Litterae elegantiores generatim) és L. elég. m. (Litterae elegantiores miscellaneae) szakokba is. A különgyűjtemények is tartalmaztak idevágó anyagot. A Régi Magyar Könyvtárban volt az első magyarországi nyomtatott rendezőpéldány, Eisenberg Peter metszetekkel illusztrált 1652-ben megjelent Ein zwiefacher Poetischer Akt 15 Évkönyv 225

Next

/
Thumbnails
Contents