AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - V. Windisch Éva: Versgyűjtemény Kovachich Márton György felesége emlékére

zik, hogy járatlan a verscsinálás terén; „nem is neveltetődtem én ezen a lapályos térségen olly tiszta levegővel, mint a mellyet a hegyek lakosi a boldog Parnassus tetején szívogatnak" — írja. A Kovachich iránti tisztelet mégis annál inkább ser­kentette az írásra, „mennél inkább bötsös és magában eggyetlen eggy nemű mun­káinak én is kedvellője, szorgalmatos olvasója és terjesztője legyek". 30 Tömöreb­ben fejezi ki ugyanezt a gondolatot Buczy Emil: Joanna „elfelejthetetlen ... azért is, mivel benne Kovachich vesztett" 31 . Ez a gondolat számos versben is kifejező­dik. Vannak, akik — nem lévén ismerősek a részletekkel — azt hiszik, Kovachich gyásza friss, s vigasztalására kívánnak sietni, mint a pataki professzor, Nagy Ferenc: „Az én Melpomeném, ki e' látásra megkeseredett, félbenn szakasztotta elébbi énekeit, és lantját gyásszal bevonván leült emez elfelejthetetlen Társnak hamvait takaró sírveder alá, és annak szerelmeseivel eggyetemben, eggy könny­fűzfának könnyeket szüntelenül tsepegő gallyai alatt, vélek eggyütt kívánta megsiratni a' Tekintetes Úrnak elfelejthetetlen Johannáját" — írja, vigasztaló szavakat fűzve igen jellemző, versében is megismétlődő gondolatához. 32 A másik mozzanat, mely a költők érdeklődését felébresztette, az a lehetőség, hogy Joannát a női nem ideáljának mutathatják be. Közismert tény a női olvasó­közönség létrejötte a századforduló éveire; a próza- és versírók egyaránt azon igyekeznek, hogy ezt az új érdeklődést kielégítsék. így nem egy versben találunk utalást arra (épp Horvát Istvánnál is), hogy Joanna példaként szolgálhat a magyar feleségeknek; maga a tervezett cím és dedikáció is az általánosítás szándékát mutatja. Világosan fejezi ki ezt a gondolatot Naidhart Antal levele, melyben Joanna életrajzát méltatva kijelenti: Joanna alakja példaként állhat a nők előtt, s az ilyenfajta irodalmat összegyűjtve kellene megjelentetni, mégpedig szépen megírva, külön-külön a fiatalok s az idősebbek számára. 33 Végül, ha a szerzők indítékai után nyomozva a korszak irodalmi érdeklődé­sének irányára is figyelmet fordítunk, lehetetlen észre nem vennünk, hogy a kitű­zött feladat: az egyedül maradt férj bánatának, az élete virágjában elhunyt fiatalasszony sorsának megéneklése különösen csábító a korszak poétái számára; a gondolatkör, melyben mozogniok kell, nem idegen számukra, még ha az ese­mények tőlük távol, s évekkel korábban zajlottak is le. A századforduló éveiben Magyarország irodalmi életében a klasszikát a szentimentális ízlés- és stílusirány­zat váltja fel, rövid idő alatt hódítva meg magának az írókat és az olvasóközön­ség széles rétegeit. 34 S hogy a halotti versek írásának régi szokását a szentimen­tális életérzés erősíti, tölti meg új tartalommal: azt gyűjteményünk különféle vidékekről, különböző társadalmi és foglalkozási csoportokból származó, a költé­szetet igen különböző színvonalon művelő szerzőinek alkotásaiban jelentkező szentimentális elemek igazolják. 35 6 A Joanna emlékezetére összeállított antológia helyét irodalmi életünkben pontosabban meghatározhatjuk, ha egy pillantást vetünk a műfaj korábbi és közvetlenebb előzményeire, s a korszak hasonló jellegű termékeire. A halotti ver­sek írásának szokása mögött korszakunkban már nagy múlt áll. Anélkül hogy itt e hatalmas — és feldolgozatlan —, az irodalmat többé-kevésbé gyakorlati célok szolgálatába állító műfaj (amilyen célok az elhunyt emlékének minél fényesebb megörökítése és a hozzátartozók fájdalmának enyhítése) áttekintésére csak kísér­203

Next

/
Thumbnails
Contents