AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - V. Windisch Éva: Versgyűjtemény Kovachich Márton György felesége emlékére

zik, hogy járatlan a verscsinálás terén; „nem is neveltetődtem én ezen a lapályos térségen olly tiszta levegővel, mint a mellyet a hegyek lakosi a boldog Parnassus tetején szívogatnak" — írja. A Kovachich iránti tisztelet mégis annál inkább serkentette az írásra, „mennél inkább bötsös és magában eggyetlen eggy nemű munkáinak én is kedvellője, szorgalmatos olvasója és terjesztője legyek".

30 Tömörebben fejezi ki ugyanezt a gondolatot Buczy Emil: Joanna „elfelejthetetlen ... azért is, mivel benne Kovachich vesztett"

31

. Ez a gondolat számos versben is kifejeződik. Vannak, akik — nem lévén ismerősek a részletekkel — azt hiszik, Kovachich gyásza friss, s vigasztalására kívánnak sietni, mint a pataki professzor, Nagy Ferenc: „Az én Melpomeném, ki e' látásra megkeseredett, félbenn szakasztotta elébbi énekeit, és lantját gyásszal bevonván leült emez elfelejthetetlen Társnak hamvait takaró sírveder alá, és annak szerelmeseivel eggyetemben, eggy könnyfűzfának könnyeket szüntelenül tsepegő gallyai alatt, vélek eggyütt kívánta megsiratni a' Tekintetes Úrnak elfelejthetetlen Johannáját" — írja, vigasztaló szavakat fűzve igen jellemző, versében is megismétlődő gondolatához.

32 A másik mozzanat, mely a költők érdeklődését felébresztette, az a lehetőség, hogy Joannát a női nem ideáljának mutathatják be. Közismert tény a női olvasóközönség létrejötte a századforduló éveire; a próza- és versírók egyaránt azon igyekeznek, hogy ezt az új érdeklődést kielégítsék. így nem egy versben találunk utalást arra (épp Horvát Istvánnál is), hogy Joanna példaként szolgálhat a magyar feleségeknek; maga a tervezett cím és dedikáció is az általánosítás szándékát mutatja. Világosan fejezi ki ezt a gondolatot Naidhart Antal levele, melyben Joanna életrajzát méltatva kijelenti: Joanna alakja példaként állhat a nők előtt, s az ilyenfajta irodalmat összegyűjtve kellene megjelentetni, mégpedig szépen megírva, külön-külön a fiatalok s az idősebbek számára.

33 Végül, ha a szerzők indítékai után nyomozva a korszak irodalmi érdeklődésének irányára is figyelmet fordítunk, lehetetlen észre nem vennünk, hogy a kitűzött feladat: az egyedül maradt férj bánatának, az élete virágjában elhunyt fiatalasszony sorsának megéneklése különösen csábító a korszak poétái számára; a gondolatkör, melyben mozogniok kell, nem idegen számukra, még ha az események tőlük távol, s évekkel korábban zajlottak is le. A századforduló éveiben Magyarország irodalmi életében a klasszikát a szentimentális ízlés- és stílusirányzat váltja fel, rövid idő alatt hódítva meg magának az írókat és az olvasóközönség széles rétegeit.

34 S hogy a halotti versek írásának régi szokását a szentimentális életérzés erősíti, tölti meg új tartalommal: azt gyűjteményünk különféle vidékekről, különböző társadalmi és foglalkozási csoportokból származó, a költészetet igen különböző színvonalon művelő szerzőinek alkotásaiban jelentkező szentimentális elemek igazolják.

35 6 A Joanna emlékezetére összeállított antológia helyét irodalmi életünkben pontosabban meghatározhatjuk, ha egy pillantást vetünk a műfaj korábbi és közvetlenebb előzményeire, s a korszak hasonló jellegű termékeire. A halotti versek írásának szokása mögött korszakunkban már nagy múlt áll. Anélkül hogy itt e hatalmas — és feldolgozatlan —, az irodalmat többé-kevésbé gyakorlati célok szolgálatába állító műfaj (amilyen célok az elhunyt emlékének minél fényesebb megörökítése és a hozzátartozók fájdalmának enyhítése) áttekintésére csak kísér203