AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Wix Györgyné: Egy XVIII. századi „Typographia privata"
Ebből a műből — lehetőségeihez képest — sok példányt nyomott. Csiszér Dorozsmán több mint 60 példányt foglalt le; a szabadkai házfőnök is talált két példányt Takáts cellájában. A nagyobb példányszám következtében vált lehetségessé, hogy Heinlein 1908-ban még öt fennmaradt példányról számolhatott be. Egy példány volt az OSZK-ban, egy az Akadémiai Könyvtárban, egy Szüry Dénes, egy Széli Farkas tulajdonában, végül egy a váci Püspöki Levéltárban. Oáldi már arról emlékezik meg, hogy a — szerinte — négy ismert példányból csupán az OSZK példánya van meg. (i. m. 533. 1.) Ez a „fájdalmas könyvészeti tény" szerencsére korrekcióra szorul: a Széli Farkas könyvtárából származó példány ma is megvan, Széli Farkas leánya, Jan Kubeliknek a híres hegedűművésznek felesége révén a prágai egyetemi könyvtár, az Universitny Knihovna birtokában 66L 7 jelzeten, a Knihovna Kubelikova (Széllova) gyűjtemény tagjaként. Mint a possessor-bejegyzés tanúsítja, Barczafalvi Szabó Dávid példánya volt. (Mikrofilmje az OSZK Mikrofilmtárában FM 7/542 jelzeten található.) Itt említem meg, hogy az OSZK-példány possessora, Balogh István valószínűleg azonos azzal a Balogh Istvánnal, ki 1796 után váci egyházmegyei irattáros, később püspöki titkár volt 10 , s egyszersmind feltehetően az OSZK Kézirattárának birtokában levő Farsangi versek és mulatságok 1790. Györgye helységben c. kéziratos gyűjtemény szerzője is. (Györgye — Tápiógyörgye község Pest megyében, ugyancsak a váci püspökséghez tartozott.) A Szüry Dénes-féle gyűjteményből ismert példányról sajnos nem tudunk. Ez a rendkívül értékes könyvtár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központjának különgyűjteménye, de a Toldalék nem szerepel az ebben feldolgozott művek között. Szüry könyvtárának katalógusa 1907-ben jelent meg, Száz év. Irodalom — nyelvfejlődés. Bessenyeitől a kiegyezésig. 1767—1867. II. Széchenyi kora és az önvédelmi harc. 1825—1867. címmel. E katalógusnak A szerzetesek és a nyelvkérdés c. fejezetében, a 13. lapon találjuk a következő tételt: „Dugonics Analecta. Gyűjteményes kötet. A végén egy Toldalék czimű Szókönyv, ismeretlen szerzőtől, valószínűleg 1800 elejéről, mert a többi munka is abból az időszakból való (45 db)." A katalógusnak Könyvtárunk állományában meglevő példányában e tétel mellett „nem láttam" ceruza-bejegyzés szerepel, ugyanez a kéz más tételek mellé „láttam" és „kész" bejegyzéseket is eszközölt. Az idézett leírásból annyi kétségtelen, hogy a $2wry-gyűjteményben a Toldalék Dugonics Andrásnak küldött példánya szerepelt. A váci Püspöki Levéltár és az Akadémiai Könyvtár Heinlein által még látott példányait, amelyek közül az akadémiai 12° volt, hiányos címlevéllel, nem sikerült meglelnem. Minthogy azonban e három példány közgyűjteményben szerepelt, reméljük, hogy csak lappanganak, s idővel előkerülnek. Mindenesetre szerencsésnek mondhatjuk azt a tényt, hogy a Toldaléknak két különböző formátumú példánya maradt fenn: az OSZK-beli 4°, kéthasábos tördelésű és a prágai 12°, egyhasábos tördelésű példány. A kétféle nyomtatvány tartalmilag teljesen azonos, a különbség a két példány között mindössze annyi, hogy 1. a Maláta címszónál az OSZK-példányban szerepel, a prágaiból hiányzik a Siliqua értelmezés, 2. egy helyütt, az r betűnél az OSZK-példány betűrendje hibás, a prágai példányé viszont helyes. Tartalmi szempontból említésre méltó még, hogy a prágai példányban ugyanaz a kéz, amely a Takáts szerzőségére vonatkozó bejegyzést eszközölte *— való12 Évkönyv 177
