AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Wix Györgyné: Egy XVIII. századi „Typographia privata"

I. Takáts kétszeri „felfedeztetése" A Magyar Könyvszemle 1897-es évfolyamában Bartha József

1 egy ismeretlen szótáríró munkásságának termékét ismertette: a Tóldalék-ot. Noha az OSZK-példány eredeti, müncheni szakrendszer szerinti katalógusa Balogh Istvánt jelölte szerzőként, Bartha leszögezte, hogy Balogh csupán possessor, a valódi szerző, véleménye szerint, palócföldi származású, s a kis szótár Kassán, Ellinger nyomdájában készült. Melich János 1907-ben már Takáts Rafael műveként ismerteti a Tóldalék-ot.

2 Elsősorban nyelvész-szempontból — természetesen —, helybenhagyva Barthának azt a megállapítását, hogy a szótár, a felhasznált forrásokból ítélve 1794—1797 között jelenhetett meg. Forrásként a Páriz Pápai Dictionarium Bod-féle kiadását, Barczafalvi Szabó Dávid Szigvárt-ját és Grossinger János Universa physica Regni Hungáriáé c. művének első négy kötetét jelöli meg. Melich a Széli Farkas-féle példányt, amelyben Takáts Rafael szerző- és nyomdász voltára vonatkozó kéziratos bejegyzés olvasható, ismerte; nem állította mégsem határozottan ennek a bejegyzésnek helytálló voltát. Nem tudta ugyanis bizonyítani, hogy 1794—1797 között ilyen nevű ferences szerzetes élt volna, ferencrendi nyomda e korban pedig csak Csíksomlyón volt — a szótárírót viszont palócnak vélték. Heinlein István

3 már szinte teljes adattárral ismertette Takáts Rafael életét

f ferencrendi rendfőnökök tájékoztatása alapján, s levéltári források ismeretében. Hányatott életének fonalát gombolyítva, nyomdász-tevékenységéről is megemlékezett. Ebben a nyomdászkodásban annyi kalandos vonás volt, hogy még a Budapesti Hírlap is átvette Heinlein cikkét Különféle rovata számára lekurtítva,. Egy kézisajtó viszontagságai címmel.

4 E sok ismertetés ellenére Takáts Rafael neve annyira ismeretlen maradt, hogy Gáldi László 1957-ben teljes joggal írhatta:

5 „Takátsot másodszor is fel kell fedeznünk, s arra a helyre kell állítanunk, amelyet a magyar szótárirodalom történetében megérdemel." Gáldi alapos ismertetése azonban — úgy tűnik — csak a nyelvészek körében vált ismertté. A könyv- és nyomdatörténeti szakirodalomszámára Takáts Rafael továbbra is ismeretlen maradt. II. Takáts Rafael élete Heinlein és Gáldi alapos ismertetései után Takáts életét felesleges újra részletesen elmondani. Csupán kalandos nyomdászkodását kívánom ezeken a hasábokon — a nyomdatörténeti jelentőségű adalékok kibővítésével — ismét összefoglalni. Takáts Rafael 1748-ban vagy 1749-ben született, valószínűleg Gyöngyösön. Gáldi László következtet erre Takáts kéziratban maradt szótárának — Lexicon Ungaricum, MTA Kézirattára. M. Nyelvt. Szótárak. 4°. 33. sz. — következő bejegyzései alapján: „Anno Aetatis 63° Azarias Linteo. 1811. 24. Augusti." és másutt: „Azarias Mogentinus Linteo". Már Heinlein megállapította, hogy „Linteo takácsot jelent, Azarias pedig Raphael arkangyalnak mellékneve", s Gáldi e feltételezések útján továbbhaladva következtet egyrészt a születési évre, másrészt a „Mogentinus"-ból Gyöngyösre, mint születési helyre, mivel a Lexicon Ungaricum-ban is „Mogentiana a. m. 169-