AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Egykorú törvénykiadványaink 1595-től 1688-ig

hogy a Prágában székelő császár-király mellett működő udvari titkos tanács Prá­gában nyomatta ki ezeket a törvénycikkeket. Nyomtatványaink papirosait vizs­gálva, négy füzetben 14 Prága tornyos, városkapus címerét fedeztük fel. A tornyos vízjeggyel ellátott papirosok elég gyakoriak voltak ebben az időben, különösen a nagy mennyiségben termelő ravensburgi papírmalmok termékeit használták széles körben. 15 Mégis meggyőződtünk róla, hogy papirosaink nem másutt, ha­nem Prágában, vagy legalábbis Prága közelében készültek. Tornyos vízjegyeink­nek ugyanis címerpajzsban levő formái hasonlóságot mutatnak a szakirodalom több csehországinak minősített vízjegyével, a pajzs nélküli foima pedig olyan víz­jegyekhez áll közel, amelyeket Csehországban felhasznált papirosokban találtak. 16 Az 1599. évi törvénykiadvány 17 is prágai címeres vízjegyű papiroson készült. Pél­dányunk külső borítólapjának papirosában pedig egy háromlevelű lóhere két ol­dalán elhelyezett P L betűs monogramot ábrázoló kis vízjegy látható. A szak­irodalom megállapítása szerint ebben az időben az egyik prágai papírmalom gaz­dája egy Paul Luther ne"vű személy volt. 18 Azt hiszem, nem tévedünk, amikor az ő nevének kezdőbetűit sejtjük ebben a monogramban. Miután meggyőződtünk róla, hogy a vízjegyek valóban Prágára utalnak, a törvénykiadványok nyomdai kiállítását vizsgáltuk meg. Az iniciálék és a különböző betűfajták tipológiai össze­vetése alapján először is arra az eredményre jutottunk, hogy az 1596. évi törvény­cikkek kivételével a többi kilenc nyomtatvány ugyanabból a nyomdából való. Minthogy ebben az időben Prágában több nyomda is működött, a cseh országgyű­lési törvénycikkek kiadóit próbáltuk felkutatni, 19 azt remélve, hogy bizonyára így találjuk meg legbiztosabban a mi artikulusaink nyomdászait is. Vizsgálódásunk során azt tapasztaltuk, hogy bár bizonyos években különböző kiadóknál is jelen­tek meg ilyen kiadványok, mégis meghatározott időszakokban általában ugyan­azt a nyomdát bízták meg az országgyűlési törvénycikkek kinyomtatásával. így az 1540-es években az akkori udvari nyomdász, Bartoloméj Netolicky, utána pe­dig a szintén udvari nyomdászként működő híres Jirí Melantrich z Aventinu nyomdájában jelent meg a legtöbb cseh artikulus. Melantrich után nyomdájának örököse, az ugyancsak nevezetes Daniel Adam z Veleslavína 20 nevét említik a to­vábbi cseh artikulusok impresszumai. Daniel Adam adja ki a magyar artikulus­sorozat megindulásának évében, 1595-ben hozott cseh törvénycikkeket is. Igaz, hogy a következő években más nyomdákban jelennek meg a cseh országgyűlések végzései, de 1601-től kezdve hosszabb ideig ismét az Adam-féle műhely nyomtatja azokat, ekkor már az örökösök vezetése alatt. Minthogy ennek a korszaknak a cseh artikulusai nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban, az Adam-féle nyomda egyéb kiadványait vettük elő és vetettük össze sorozatunk tagjaival. Az 1595. évi törvénycikkek 21 S-iniciáléját megtaláltuk Heinrich Bunting: Itinera­rium Sacrae Scripturae, to gest: Putowanj swatych... c, 1592-ben megjelent nyom­tatványában, 22 szövegbetűjét pedig az 1590-ben nyomtatott Kalendar hystoricky ... c. műben és Venceslaus Otter: Enneas augustissimorum ex ... archiducum Austriae família imperatorum c, 1589-ben megjelent művében. 23 Az 1597. évi ar­tikulusok 24 szövegbetűjét viszont Helfricus Emmelius: Sylva quadrilinguis vo­cabulorum et phrasium Bohemicae, Latináé, Oraecae et Germanicae linguae c. művé­nek 1598. évi kiadásában 25 levő antikva-betűkkel azonosítottuk. A Q- és N-ini­ciálé ugyanannak a sorozatnak a tagjai, mint az előző nyomtatványunkban már meghatározott S-iniciále. Ezzel a sorozattal az Adam-nyomda, eddig említett többi nyomtatványában is találkoztunk. A Q-iniciálénak e sorozathoz való tartozását 11 Évkönyv 161

Next

/
Thumbnails
Contents