AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

II. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Egykorú törvénykiadványaink 1595-től 1688-ig

hogy a Prágában székelő császár-király mellett működő udvari titkos tanács Prágában nyomatta ki ezeket a törvénycikkeket. Nyomtatványaink papirosait vizsgálva, négy füzetben

14 Prága tornyos, városkapus címerét fedeztük fel. A tornyos vízjeggyel ellátott papirosok elég gyakoriak voltak ebben az időben, különösen a nagy mennyiségben termelő ravensburgi papírmalmok termékeit használták széles körben.

15 Mégis meggyőződtünk róla, hogy papirosaink nem másutt, hanem Prágában, vagy legalábbis Prága közelében készültek. Tornyos vízjegyeinknek ugyanis címerpajzsban levő formái hasonlóságot mutatnak a szakirodalom több csehországinak minősített vízjegyével, a pajzs nélküli foima pedig olyan vízjegyekhez áll közel, amelyeket Csehországban felhasznált papirosokban találtak.

16 Az 1599. évi törvénykiadvány

17 is prágai címeres vízjegyű papiroson készült. Példányunk külső borítólapjának papirosában pedig egy háromlevelű lóhere két oldalán elhelyezett P L betűs monogramot ábrázoló kis vízjegy látható. A szakirodalom megállapítása szerint ebben az időben az egyik prágai papírmalom gazdája egy Paul Luther ne"vű személy volt.

18 Azt hiszem, nem tévedünk, amikor az ő nevének kezdőbetűit sejtjük ebben a monogramban. Miután meggyőződtünk róla, hogy a vízjegyek valóban Prágára utalnak, a törvénykiadványok nyomdai kiállítását vizsgáltuk meg. Az iniciálék és a különböző betűfajták tipológiai összevetése alapján először is arra az eredményre jutottunk, hogy az 1596. évi törvénycikkek kivételével a többi kilenc nyomtatvány ugyanabból a nyomdából való. Minthogy ebben az időben Prágában több nyomda is működött, a cseh országgyűlési törvénycikkek kiadóit próbáltuk felkutatni,

19 azt remélve, hogy bizonyára így találjuk meg legbiztosabban a mi artikulusaink nyomdászait is. Vizsgálódásunk során azt tapasztaltuk, hogy bár bizonyos években különböző kiadóknál is jelentek meg ilyen kiadványok, mégis meghatározott időszakokban általában ugyanazt a nyomdát bízták meg az országgyűlési törvénycikkek kinyomtatásával. így az 1540-es években az akkori udvari nyomdász, Bartoloméj Netolicky, utána pedig a szintén udvari nyomdászként működő híres Jirí Melantrich z Aventinu nyomdájában jelent meg a legtöbb cseh artikulus. Melantrich után nyomdájának örököse, az ugyancsak nevezetes Daniel Adam z Veleslavína

20 nevét említik a további cseh artikulusok impresszumai. Daniel Adam adja ki a magyar artikulussorozat megindulásának évében, 1595-ben hozott cseh törvénycikkeket is. Igaz, hogy a következő években más nyomdákban jelennek meg a cseh országgyűlések végzései, de 1601-től kezdve hosszabb ideig ismét az Adam-féle műhely nyomtatja azokat, ekkor már az örökösök vezetése alatt. Minthogy ennek a korszaknak a cseh artikulusai nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban, az Adam-féle nyomda egyéb kiadványait vettük elő és vetettük össze sorozatunk tagjaival. Az 1595. évi törvénycikkek

21 S-iniciáléját megtaláltuk Heinrich Bunting: Itinerarium Sacrae Scripturae, to gest: Putowanj swatych... c, 1592-ben megjelent nyomtatványában,

22 szövegbetűjét pedig az 1590-ben nyomtatott Kalendar hystoricky ... c. műben és Venceslaus Otter: Enneas augustissimorum ex ... archiducum Austriae família imperatorum c, 1589-ben megjelent művében.

23 Az 1597. évi artikulusok

24 szövegbetűjét viszont Helfricus Emmelius: Sylva quadrilinguis vocabulorum et phrasium Bohemicae, Latináé, Oraecae et Germanicae linguae c. művének 1598. évi kiadásában

25 levő antikva-betűkkel azonosítottuk. A Q- és N-iniciálé ugyanannak a sorozatnak a tagjai, mint az előző nyomtatványunkban már meghatározott S-iniciále. Ezzel a sorozattal az Adam-nyomda, eddig említett többi nyomtatványában is találkoztunk. A Q-iniciálénak e sorozathoz való tartozását 11 Évkönyv 161