AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

központjaivá, nem rendelkeznek régebbi művekkel, másrészt az, hogy a háború pusztításai következtében igen jelentős állománytestek mentek tönkre (így pl. a belgrádi nemzeti könyvtár egész anyaga is). Természetes, hogy mindent megtesznek hiányaik pótlására és e célra igen nagy összegeket fordítanak. Tartalmi vonatkozásban a nemzeti anyag gyűjtése jelenleg minden nyomtatásban és sokszorosításban megjelent kiadványra (könyv, újság, folyóirat, brosúra, röplap, plakát, térkép, különlenyomat, reklámanyag stb.) vonatkozik. Emellett — és a hazai anyag visszamenőleges kiegészítése mellett — a köztársaságok központi könyvtárai arra is törekednek, hogy a szűkebb hazájukkal kapcsolatos ún. ,,-ica" (pl. croatica, slovenica) irodalmat is gyűjtsék. Horvátországban ennek az elvnek megfelelően gyűjtik a területükön más nyelven, illetve máshol (tehát Horvátország területén kívül) horvátul megjelenő kiadványokat, valamint a horvát szerzők külföldön kiadott műveit is. A nemzeti könyvtárak gyűjtőkörének a vázolt kereten túlmenő alakulását — mivel országos gyűjtőköri megosztás, illetve egyeztetés nincsen — a helyi hagyományok és igények alakítják ki. A legtöbb helyen — ahol egyetemi könyvtári funkciókat is teljesít a köztársasági könyvtár — természetesen az egyetemi oktatók és hallgatók ellátása is az alapvető feladatok közé tartozik. Gyarapításuk elsősorban humán jellegű, a természettudományok területéről általában csak az összefoglaló műveket szerzik be. Ahol azonban jelentősebb gyűjteményekkel rendelkeznek egy-egy tudományterület köréből, ott azt ma is továbbfejlesztik (így pl. a zágrábi nemzeti és egyetemi könyvtár matematika-részlegét). A könyvtárak igen értékes hagyatéki anyaggal is rendelkeznek. Ezeket külön állománytestekben tárolják, regisztrálják és mint a nemzeti kultúra értékeit rendkívüli megbecsülésben részesítiY-. Természetszerűen egészül ki a nemzeti könyvtárak gyűjteménye a kézírásos könyvekkel és kéziratokkal. Pontosan körvonalazott profil az utóbbi területen nincs, igyekeznek mindazt megszerezni, ami a nemzeti történelemmel, kultúrával és irodalommal kapcsolatban áll. Feldolgozóműnket A beáramlott anyag feltárása Jugoszláviában is igen sok problémát von maga után. Ezek részben abból a minden nemzeti könyvtárra háruló feladatból adódnak, hogy a legkülönfélébb kiadványtípusokat kell — éspedig mindegyiket saját jellegének megfelelően — feldolgozni és a közönség számára hozzáférhetővé tenni, másrészt abból a kívánalomból, hogy gyűjteményeiket katalógusaikon keresztül minél sokrétűbben szeretnék bemutatni. A kiadványtípusok határainak elmosódottsága és az ebből szükségszerűen eredő nehézségek a nemzeti könyvtárak feldolgozómunkájában érezhetően jelentkeznek. Elvben megoldottnak látszik a periodikák és könyvek elhatárolásának kérdése azzal, hogy az előbbi kategóriát országosan a legszélesebben értelmezik. A folyóiratok országos központi katalógusánál szerzett tapasztalatok alapján azonban úgy látszik, hogy a gyakorlati megoldás — éppen úgy mint nálunk — az elméletet nem mindig követi. Ha a szövetségi köztársaságon belül nem is lehet egységes elveket érvényre juttatni, az egyes könyvtárak e két kiadványcsoportot elhatárolják egymástól. Ez 7 Évkönyv 97