AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Unesco egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására

UNESCO egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására GOMBOCZ 1ST VÁN 1963. december 9-én megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 30. számú törvényerejű rendelete a Kiadványok Nemzetközi Cseréjéről, valamint a Hivatalos Kiadványok és Hatósági Irományok Államok Közötti Cseréjéről. Ezzel Magyarország hivatalosan csatlakozott az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (Unesco) Közgyűlésének tizedik ülésszakán,. Párizsban, 1958. december 3-án elfogadott két nemzetközi egyezményhez. 1924 óta, amikor Magyarország a kiadványcserét szabályozó 1886-os két brüsszeli egyezményhez csatlakozott, hasonló fontosságú bekapcsolódás nemzetközi jogi értelemben magyar részről nem történt, sem a kiadványcsere területén, sem egyéb könyvtári vonatkozásban. Bár a magyar könyvtárügy együttműködése a szocialista országokkal élénkül, és más téren is fokozódik részvétele a nemzetközi könyvtári életben, mindeddig nem került sor akár regionális, akár univerzális célú nemzetközi egyezmények megkötésére, amelyek tételesen rögzítenék együttműködésünket más országok könyvtári munkájával. A CSEREMEGÁLLAPODÁSOK FŐ TÍPUSAI Ahhoz, hogy a különböző országokban működő intézmények között rendszeres kiadványcsere jöjjön létre, nem kell egyéb, mint egyszerű levélbeli megállapodás, melyben a felek közlik egymással a rendelkezésükre álló kiadványok jegyzékét és kölcsönösen Ígéretet tesznek ezek folyamatos megküldésére. A megállapodáshoz nem szükséges semmiféle diplomáciai aktus, maguk az államok rendszerint nem is vesznek tudomást az egyszerű levélváltásokról. A cseremegállapodásoknak ez a legegyszerűbb formája ma is legelterjedtebb forma, napjainkban is ezrével jönnek létre a könyvtárak, oktatási, tudományos és kulturális intézmények között, és sűrű hálózattal vonják be az egész világot, nyomukban a nyomtatott anyag nagy tömege vándorol országhatárokon át. E megállapodások számáról hozzávetőleges áttekintésünk sincs, az Unesco is csak vázolja azokat a földrajzi tájakat, amelyeket sűrűbb vagy kevésbé sűrű szálak fűznek egymáshoz. Az új egyezmények előkészítése kapcsán végzett futólagos felmérésből kiderül, hogy természetesen máig is legsűrűbbek a cserekapcsolatok Európa régi kultúrnemzetei között. Igen élénkek a szocialista országok 3-4