AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Berlász Jenő: Horvát István könyvtárának megszerzése a Nemzeti Könyvtár számára

Levelükhöz csatolták annak a Horvát István-féle 1835. június 8-i levélnek a másolatát is, amelyben a 150 000 forintos becsérték először szerepel. Ezután mintegy öt heti nyugalmi állapot következett. Úgy látszik a nádor nem volt hajlandó a vételár felett a maga részéről dönteni. Amikor KárolyiTrattner és társai erről tudomást szereztek, október 2-án sietve újabb levelet intéztek az irodaigazgatóhoz, s most már, hogy az elakadt ügyet mozgásba hozzák, a következő világos és határozott nyilatkozatot tették: „Bátorkodunk ... oda nyilatkozni, hogy mi a könyvtárért, kéziratokért s Horvát István minden tudományi tömegéért: nyolczvan ezer Rft-nál pengő ezüst pénzben többet nem kívánunk ; és ezt sem óhajtjuk rögtön ki fizettetni, hanem annak száztól ötével, kötelezvény mellett, rendesen fizetendő kamatával meg elégszünk mind addig: míglen üdő telve, maga a magpénz felakadás nélkül részenként le tétethetik a teljes kort érendő árváknak, avagy pénzére szorulandó valamelyik örökösnek."

59 Károlyi-Trattnerék nem csalódtak. József nádor, mihelyt hírét vette a rögzített árajánlatnak, azonnal cselekedett. Még ugyanaznapi, október 2-i kelettel körlevelet intézett az ország valamennyi vármegyéjéhez, közölvén velük Horvát István könyvtárának megszerzése ügyében az év eleje óta tett adminisztratív intézkedéseit, s ezeknek eredményeképpen a 80 000 forintos eladási ajánlatot.

60 Ezenkívül több példányban megküldte a megyéknek a végrendeleti végrehajtók által a könyvtár állományáról készített s időközben általa kinyomatott tájékoztató kimutatást is.

61 Ebben a pillanatban úgy látszott, hogy a társadalmi akció teljes sikerrel járt. Az ország első megyéje, Pest megye november 21-én tartott közgyűlésén nagy lelkesedéssel fogadta a nádori tájékoztatást s határozati]ag kimondta, hogy a teljes vételárat egymaga megajánlja.

62 Biztosítva lévén az anyagi fedezet, József nádor december 28-án kelt hivatalos iratával felszólította Kubinyi Ágoston múzeumi igazgatót, hogy Horvát István gyűjteményét a végrendeleti végrehajtóktól átvegye s az új Múzeum-épületbe beszállíttassa, illetőleg velük az ország nevében kötendő szerződés tervezetét összeállítsa.

63 Pár nap múlva, 1847. január 4-én Kubinyi már jelentette is, hogy a könyvtár átvételére a szükséges intézkedések megtörténtek, s mihelyt a nádor a szállítási költségeket kiutalja, az átvétel megtörténhetik. Ezenfelül igérte, hogy a szerződéstervezetet is pár napon belül módjában lesz előterjeszteni.

64 S valóban mindkét függő kérdés szinte szokatlan gyorsasággal elintéződött. Január 5-én az országos pénztárnál a szállítási költség már rendelkezésre állt,

65 január 6-án pedig gondos formába öntve készen volt a szerződés is.

66 Nem lévén többé semmi probléma, a könyvtár átvétele és a múzeumba való átszállítása annak rendje-módja szerint végbement; —• ugyancsak megtörtént a szerződésnek aláírás végett József nádorhoz való felterjesztése.

67 Ekkor azonban, szinte az utolsó percben egy tragikus fordulat megakasztotta az ügy befejezését. Január 13-án váratlanul meghalt József nádor. Az alkotmányos életben a nádorválasztásig provizórikus állapot keletkezett. Az elhunyt nádor fia, István főherceg, egyelőre királyi helytartóként vette át az államkormányzat vezetését. Űgy látszik, hiányos jogkörében nem írhatta alá a Horvátkönyvtár adásvételi szerződését. Az év őszéig a Horvát-örökösök képviselői tehát várakozni voltak kénytelenek. A várva várt országgyűlés, amely a nádorválasztást intézte s amelyre végső fokon a szerződés megerősítése, illetőleg becikkelyezése is tartozott, csak novemberben ült össze. Károlyi-Trattnerék nem is késtek a 17* 259