AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Tardy Lajos: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti Naplójából

maradványaival foglalkozik — az utóbbiakat részletesen le is írja és be is rajzolja naplójába. Óbudán megszemléli a zsinagógát, melynek architektúrájáról igen elismerően ír, majd röviden megemlékezik a Margitsziget történetéről és szépségéről is. Nagy örömére szolgál, hogy olyan műalkotás is szeme elé került, mely az. orosz történelemmel kapcsolatos. Jankovich Miklós gyűjteményében egy festményre bukkant, mely az orosz történelem egy fontos eseményét örökíti meg. A festményt rendkívül alaposan leírja. Naplójának szélére vezetett utólagos feljegyzése arról tanúskodik, hogy Uumjancev Nikoláj Petrovics gróf, a nagy orosz műgyűjtő meg akarta vásároltatni a képet, de a Jankovich Miklós által megjelölt vételárat — 700 cservonyecet — túlzottnak találta.

13 Május 24-én néhány életrajzi adat kíséretében feljegyzi, hogy kik keresték fel pesti szállásán. Első helyen Kovachich József Miklóst említi, „aki éppen ezekben a napokban vette kézhez a Sándor cár által küldött brilliánsgyűrűt, melyet a megküldött diplomatikai munka elismeréséül kapott".

14 Jaksics Gergely és Kollár János után Palacky Ferencet nevezi meg, aki „ez idő szerint a Csuzy-család gyermekeinek nevelője a komárommegyei Csuz községben".

15 A nap jórészét a múzeum ásványtárában tölti, ahol Sadler József professzor, a gyűjtemény őre kalauzolja. Kepjen — Sadler előadása nyomán — megyénként sorolja fel a nevezetesebb ásványi előfordulásokat és részletesen ismerteti a gyűjtemény nevezetességeit. Ezután ismét Horvát Istvánnal folytatott nyelvészeti eszmecseréjének érdekesebb mozzanatait rögzíti (a perzsa—magyar „nyelvrokonságról", stb.),

16 majd Döbrentei Gábor egészíti ki az orosz tudós ismereteit a magyar nyelvről és nyelvjárásokról, valamint a „Buda" városnév eredetéről. Végül a magyar jogrendszer főbb vonásairól emlékezik meg pesti naplója utolsó oldalain, majd az orosz tudós folytatja magyarországi utazását Pécs irányában. Jegyzetek 1. Ezek közül is többen emlékeznek meg könyvtárainkról, múzeumainkról stb. így V. B. Bronyevszkij a Nemzeti Múzeumot Európa legjobbjai közé sorolja, „különlegesen ami ásványtani részét illeti". A könyvtárról megállapítja, hogy ,,a belépés oda ingyenes és semminő nehézségbe nem ütközik. De sajnos a látogató mégis ritka, mint az üstökös és sokszor nem haladja meg az egy főt". (Bronyevszkij Vladimir: Utazás AI agyarországon, 1810. Bp., 1947. 57. 1.). De nagyjából ugyanezt állapította meg R. Townson is 1797-ben megjelent munkájában (Travels in Hungary. London) az egyetemi könyvtár látogatottságáról (79.1.). — Danilevszkij A. M. négy évvel Bronyevszkij látogatása után járt Pesten Sándor cár kíséretében; szerinte Pesten ,,a gróf Széchényi által alapított múzeum a legjelentősebb" stb. (Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Kemény G. Gábor. I. köt. Bp. 1961. 139—142. 1.) 2. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi kézirattára, fond 30, op. 1, No. 133, 137, 138, pag. 249—290. Ismertetését ld. CöopHHK OTflejieHHH pycCKaro H3biKa H CJiOBeCHOCTH HMii. Aica,n;. HayK T. 89, No. 5, crp. 58—68. Itt mondok köszönetet E. M. Koszacsevszkaja leningrádi egyetemi docensnek, aki támogatta Keppen-ixel kapcsolatos kutatásaimat. 3. Idevágó kutatásai eredményéről Die drey gestaltete Hekate und ihre Bolle in den Mysterien(Wien, 1823) c. tanulmányában emlékezik, meg, melynek egyetlen illusztrációja a nagyszebeni Bruckenthal-gyűjteményben elhelyezett szobrot ábrázolja. 4. Kéziratos naplójának ezeket a részleteit Literärnotizen betreffend die magyarischen undsächsischen Dialekte in Ungern und Siebenbürgen (St. Petersburg, 1826) című művében dolgozza fel. Az 5—8. oldalon megadja a hazai német nyelvjárások teljes bibliográfiáját és megjegyzi, hogy ezt „Herrn Professor Schedius zu Pest" köszönheti. 245