AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Somkúti Gabriella: Korszerű természettudományos irodalom Széchényi Ferenc és Teleki László könyvtárában

mathématiques et physiques. Bár még 1694-ben látott napvilágot, a XVIII. században egyre bővülő új kiadásokban jelent meg s rendkívül népszerű volt. Egyik átdolgozója a század végén J. E. Montucla, a neves matematikus. Ez a mű is hiányzik Széchényi, ill. Teleki könyvtárából. A továbbiakban a mechanika két alapvető művének hiányát kell megállapítanunk, L. Eulemek és J. L. Lagrange-n&k a bevezetőben említett műveit. Nincs meg (P Alembert mechanikai műve

110 s nem találjuk La Caille mechanikáját és optikáját sem.

111 Gravesande fizikai műve csak Telekinél van meg, Széchényinél hiányzik. M. V. Lomonoszov Péterváron megjelent művei nem tartoztak az elterjedt művek közé, jóllehet a bennük közölt tudományos eredmények a korabeli tudomány élvonalába tartoztak. Meditationesde solido etfluido (St. Petersburg, 1760.) c. műve az anyag megmaradása törvényének első publikációja. Jelentős még egy fénytani munkája is.

112 A csillagászatnál már találkoztunk J. H. Lambert nevével, akinek fizikai művei is jelentősek. Photometria c. művével ő a fotometria megalapítója. (Augsburg, 1760.) Megemlítjük még a hiányok között az elsősorban szintén csillagász J. J. Fergusonnek. főleg gyakorlati célú mechanikai műveit.

113 VIII. A vegyészet történetében a XVIII. sz. jelentős fejlődést hozott, ekkor vált a kémia egzakt természettudománnyá. A középkori alkímia titokzatosságát már az előző századok során levetette s bár még a felvilágosult korban is akadtak itt-ott hívei, ill. becsapottjai az aranycsinálásnak, ezek már nem jelentették a fejlődés fő vonalát. A jatrokémia korában, a XVI—

XVII. században a kémia az orvostudomány segédtudománya volt, célját az emberi szervezetben lefolyó jelenségek vizsgálatában és gyógyszerek készítésében látta. A XVIII. században azonban a kémia már önállósult, a tudósok rendszerezték az addigi eredményeket s a kutatást egyetlen központi kérdés, az égés problémája köré csoportosítva, megalkották a. vegytan terén az első tudományos hipotézist, a flogisztonelméletet. Az elmélet ugyan nem volt helytálló, s a század végén nagy munkájába került a kutatóknak, amíg korlátait le tudták dönteni —• mégis nagy lendületet adott a kémia fejlődésének, mert általa a jelenségek egész sorát sikerült megmagyarázni s egy egységes logikai rendbe beállítani. A korszak élén R. Boyle, a kutató kémikus első típusa áll. Bár még a XVII. században élt, s a flogisztonelmélet is csak halála után született meg, mégis ő a vegytan tudományos fejlődésének elindítója. Kísérletei során kialakította a modern vegyelemzést, s elsőnek vetette el az aristotelesi négy elem megkövesült dogmáját. A flogisztonelmélet alapjait a sokoldalú J. J. Becher vetette meg, akinek munkásságában kémiai, orvosi, matematikai, mechanikai művek mellett filozófiai, politikai, közgazdasági, sőt nyelvtudományi művek is szerepelnek. Az elméletet véglegesen G. E. Stahl jénai, majd hallei egyetemi tanár, később a porosz király udvari orvosa dolgozta ki.

113 A továbbiakban a leydeni egyetem orvosprofesszora, H. Boerhaave nem új elméletek, vagy kísérleti eredmények közzétételévei tűnt ki, hanem összefoglalta az addigi ismereteket. Elementa chemiae c. műve még. a század közepén is a legelterjedtebb vegytani könyv volt. Számos kiadást ért,, valamennyi európai nyelvre lefordították. 201