AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Borsa Gedeon: A római Szent Péter bazilika építése javára hirdetett búcsú magyarországi terjesztésére készített nyomtatványok (1508—1509.)

äs, ahol ugyancsak épült a XVI. század elején obszerváns ferenceseknek kolostor. Sőt 1535-ből — több más délvidéki mellett — két „Kölyüdi" is tartózkodott: Ferenc gyóntató és Barnabás orgonista.

17 Nem lehetetlen, hogy a mohácsi csata után a kölyüdi kolostor tagjai éppen ide menekültek. Ebben akár a gvardián származása, akár a közelben honos Vár•dayak játszhattak szerepet. Az Országos Levéltár őriz még egy további nyomtatott űrlapot (DL 93 743), amely ugyancsak a római Szent Péter bazilika építése javára hirdetett búcsú elnyerését igazolja „nobili Georgio Gerssei de korlathíewld et katharina conthorali sua" részére. Az oklevelet „Ambrosius de Pylzna Pragensis ecclesiae decanus et administrator" állította ki „datum in Castro Pragensi die 8 mensis Április 1509". Jóllehet a nyomtatott űrlapot nem Magyarországon, hanem Prágában töltötték ki, számunkra — a jelenlegi őrzési helyén túlmenően — mégis érdekes. Gerssei György, akié az okmány volt, feltehetően azonos azzal a gersei Peihő Györggyel, aki a család genealógiai tábláiban 1506 tájt szerepel.

18 Prágai tartózkodása nyilván összefüggésben állott Ulászló király útjával, aki Lajos fia 1509. március 11-én tartott koronázására utazott oda, és az év további részében is a •cseh fővárosban maradt.

19 Az oklevél kiállítója Ambrosius de Pylzna, családi nevén Chrt, aki 1499—1510 között a prágai érsekség adminisztrátora volt. Ismeretes búcsúbiztosi tevékenysége már az 1500. évi jubileumi búcsú során.

20 Megemlíthető még a prágai búcsúlevél kapcsán, hogy abban Hieronymus Tornielo szerepel, jóllehet ő — mint tudjuk — már 1508 augusztusában meghalt, és utóda Eranciscus Zeno a következő hónaptól ellátta a legfőbb búcsúbiztosi tisztet. Magyarországon a prágai oklevél keltezése előtt két héttel Kölyüdön, mint erről már fentebb szó volt — már Zeno nevében írták alá. így joggal feltételezhető, hogy a prágai kiállítású búcsúlevél nyomtatására még 1508 első felében került sor. A nyomda helyét ez az űrlap sem tünteti fel, azonban a betűtípusok vizsgálata egyértelműen a felsőmagyarországi származású Mikulás Stetina BaJcalár pilzeni nyomdájára utal, aki ott 1493—1520 között dolgozott. Összesen mintegy harminc nyomtatvány ismeretes tőle, amely mind cseh nyelven készült.

21 Ez a kiadvány tehát az első, amely nem cseh nyelvű, amelyben azonban felhasználta rövidítésekként a jellegzetes cseh betűket (c, f) is, ezért nyomdatörténetileg is igen érdekes ez a búcsúlevél. Óriz az Országos Levéltár kézzel írt búcsúlevelet is, amelyet ugyancsak a római Szent Péter bazilika újjáépítésére hirdetett akció során állítottak ki. Ilyen pl. az az 1509. június 20-án a budai ferences kolostorban („in praedicto loco Sancti Johannis") kelt levél, amely „Georgio Marchione Brandemburgensi unacum.. . Beatrice consorte sua et liberis" részére szólt és „fráter Blasius" írt alá (DL 37855). Brandenburgi György és felesége, Frangepán Beatrix (Corvin János özvegye) 1509. január 21-én tartották esküvőjüket, majd részt vettek a kis Lajos cseh királlyá koronázásának ünnepélyén Prágában. Ezután keresték fel az őrgróf németországi otthonát, ahol Heilsbronn várában töltötték a nyarat, és csak ősszel tértek vissza Magyarországra.

22 így a búcsúlevél kiállítására feltehetően távollétükben került sor, annak aláírója „fráter Blasius" pedig valószínűleg Dézsi Balázs a budai kolostor gvardián ja volt.

23 A római Szent Péter bazilika újjáépítése kapcsán még mint további érdekes magyar vonatkozású adat megemlíthető, hogy Mátyás király özvegye, Aragóniái 183