AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Borsa Gedeon: A római Szent Péter bazilika építése javára hirdetett búcsú magyarországi terjesztésére készített nyomtatványok (1508—1509.)

Beatrix halála napján (1508. szeptember 13) kiadott fiókvégrendeletében 15000 aranyat hagyott hozományából e célra. Ezzel kívánta ugyanis részben érdekeltté tenni II. Gyula pápát, aki az építkezést rendkívüli energiával szorgalmazta, hogy a régóta hiába követelt hozományt Ulászló királytól megkaphassa. A pápa meg is kísérelte, hogy hozzájusson e pénzhez, de nincs adatunk rá, hogy ez eredményre vezetett volna.

24 A római Szent Péter bazilika építésére és az 1500. évi jubileumi évre hirdetett búcsú során begyűlt összegek kezelése együtt történt, miután a király 2/3 és a pápa 1/3 arányban mindkettőből egyformán részesült. Az augsburgi Fugger levéltárban fennmaradt az az elszámolás, amelynek értelmében 1510 augusztus 10-én Johann Tratkopf (Dratkopf) boroszlói vikárius mindkét búcsúból begyűlt és a római kúriát illető részt a Fuggerek megbízásából éppen a fentiekben említett prágai Ambrosius de Plznától átvette.

25 Hazánkban a búcsút a ferencesek hirdették, a begyűlt pénzt viszont más egyházi személyek kezelték a jubileumi búcsú során adományozott összegek módjára. A kétféle pénz, illetve fogalom azután keveredik is és sokszor csak az egyik neve szerepel, bár a pénz a két búcsúból egyaránt származik. A pénzügyi kezelés azonban nyilván nem volt megnyugtató a római kúria részére, mert 1512. február 28-án Pécsváradi Gábor tartományfőnöksége idején a pápa ezt is a ferencesekre bízta, mint akiknek az ügyről a legjobb áttekintésük volt.

26 Ez az intézkedés azután számos nézeteltérés és gyanúsítgatás alapját képezte a továbbiakban a ferencesek és a pénzt korábban kezelő más papok között.

27 Az ilyen módon begyűlt összegről némi fogalmat nyújt a Fuggereknek a pápai kamaránál 1511. május 14-én végzett kifizetése „6743 due. 8 sol. 8 den. auri" összegről, amely a Magyarországon 1510. szeptember végéig a fenti célokra befolyt és a pápát illető 1/3 részből származott.

28 Hasonló eredetű pénzt nyugtáztak „821 due. 13 sol. 4 den." összegben még 1515. január 13-án is.

29 Erre az állandósuló, bár egyre csökkenő jövedelemforrásra a pápai kamara számított is, így 1512. március 26-án 2819 dukát kölcsönt a Magyarországból, Lengyelországból és Sziléziából várható búcsúpénzek fedezetével vett fel a Fuggerektől.

30 Függelék A) Universis prsesentes litteras inspecturis pateat, quod ... in subsiclium fabriege basilicse apostolorum principis in Romana űrbe concessum est. [Viennae 1508 Johannes Winterburger.] Egyleveles, egyik lapján nyomva, szedéstükre 126x230 mm, 27 soros, 12. betűtípus, a rubrikajel, lombard 9 mm. 1. sor: (U

2

) Niuerfis prefentes litteras infpecturis pateat. Quod propter contributione elemofinariä factam: fecundű forma apoftolici indulti infraferipti: in // fubfidiű Fabrice Baíilice Apoftolorű principis in Romana űrbe: cőceffum eft. //gaudere. . . 21. sor: . . . Dat'. Die Menfis. //Q Forma Abfolutionis plenarie premiffa confeffione. // (M

2

) Ifereat'. . . 27. sor: falua fit tibi nihilominus ifta gratia: quädo alias fueris in articulo mortis. In nomine Patris. +• & Filii. -f-. & Spirituffancti. -}-. Amen. Budapest, Országos Levéltár (DL 21859) B) Universis praesentes litteras inspecturis pateat, quod ... in subsidium fabricae basilicae apostolorum principis in Romána űrbe concessum est. [Viennae 1508—9 Johannes Winterburger. ] 184