AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1963—1964-ben

biztosítani a felállítandó történettudományi szakolvasóterem számára. A kísérleti irodalomtudományi szakolvasóterem állományának pedig mintegy negyedét sikerült eddig beszereznünk. Különös gondot fordítottunk a külföldi hungarika dokumentumok felkutatására és beszerzésére. 1963-ban az amerikai, kárpát-ukrajnai és romániai hungarika-sajtó termékeit vettük számba; és hiányaink kiegészítésére 4772 szórványszámot és több mikrofilmet szereztünk be. 1964-ben a Szerzői Jogvédő Irodával kötöttünk együttműködési megállapodást a külföldön megjelenő magyar művek megszerzésére. Kiadvány cserét építettünk ki az újvidéki Matica Srpska könyvtárával, majd helyszíni kutatások alapján összeállítottuk azoknak a magyar nyelvű periodikumoknak a jegyzékét, amelyek Jugoszlávia területén jelentek meg, de állományunkban nem szerepeltek. Hasonlóképpen vettük számba a bécsi gyűjtemények magyar vonatkozású térképállományát is, és szereztük meg a nürnbergi levéltár magyar térképeinek jegyzékét. Ugyancsak e felmérések és kutatások alapján szereztük meg (főleg csere útján) számos értékes dokumentum mikrofilmjét. Kézirattárunk 18, külföldön őrzött XV. századi kódex (főleg korvinák) mikrofilmjét rendelte meg, melyből 10 már be is érkezett. A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fináléjától 4326 erdélyi színlap mikrofilmfelvételét, továbbá folyóiratévfolyamok és számos RMK-mű mikrofilmjét kaptuk meg. Feldolgozómunka, katalógusok A kurrens feldolgozómunka általában a terv előírásainak megfelelően folyt és általában az 1962. évi szinten mozgott. Jelentősebb változást ezen a téren a Féldolgozó Osztály munkájának felülvizsgálata és annak alapján való újjászervezése jelentett, melyet 1964 első felében hajtottunk végre. Ezzel lényegében még az 1936-ban szervezett feldolgozási futószalagot korszerűsítettük és tettük alkalmassá a modern követelmények ellátására. Ennek során: a) kialakítottuk a kiadványok jellegének megfelelő feldolgozási szinteket (teljes, egyszerűsített és csoportos feldolgozás); b) a futószalag egyes állomásait azonos áteresztőképességgel szervezve meg, biztosítottuk az egyenletes termelést és csökkentettük az átfutási időt (indítástól a katalógusokba való beosztásig 16—18 napra); c) az 1960-ban ideiglenesen leválasztott kötelespéldány-anyag feldolgozását egyesítettük az egyéb anyag feldolgozásával, és ezzel lehetővé tettük a Magyar Nemzeti Bibliográfia szerkesztésének teljes önállósítását, mely a továbbiakban már kész címleírásokat kap a feldolgozástól. Mindez — önként értetődően — átmenetileg csökkentette a feldolgozás mennyiségi teljesítményét azzal a perspektívával azonban, hogy az átszervezésre fordított idő a következő években sokszorosan megtérül. Előzetes felmérések és kísérletek után indítottuk meg 1963-ban, majd folytattuk 1964-ben katalógusaink rekonstrukciós munkáit. Ezek között első helyen említjük a szolgálati betűrendes katalógus átszerkesztésének munkáját. A mintegy 500 ezer művet tartalmazó katalógus revíziója, a szükséges melléklapokkal való kiegészítése a Feldolgozó Osztály keretében külön csoport szervezését tette szükségessé, mely az 1963. évi kezdeti nehézségek után 1964-ben már munkaszervezetében és munkamódszereiben is megszilárdultán végezte munkáját. Részint az előkészítésből, részint a személyi hiányokból adódóan 13