AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1963—1964-ben

mérsékeltebb eredményt mutattunk fel az olvasói betűrendes katalógus és a szakkatalógus átszerkesztési munkálatainál. Az előbbinél ez a célkitűzés mérsék­lésében (egyelőre csak a reprezentatív szerzők kijelölése), az utóbbinál pedig az átszerkesztés módszertani vizsgálatánál való megállásban mutatkozik. Az egyéb katalógusokat illetően, végrehajtottuk a nyomtatott zeneművek szakkatalógu­sának revízióját, és elkészült a hírlaptári szakkatalógus korszerűsítésének javas­lata. Könyvtárunk régi hagyományaként kezdtük meg 1963-ban mikrofilmál­lományunk közzétételét sokszorosított címjegyzékben. 1963-ban a hírlapok és az újkori kötetes magyar kéziratok mikrofilmjeinek címjegyzéke, 1964-ben pedig a Kézirattár analektáiról és leveleiről készített mikrofilmeké jelent meg. Hosszabb lélekzetű munkaként indult a Térképtár vállalkozása, amely régi kéz­iratos térképeinkről készít részletes, annotált címleírásokat egy későbbi kata­lóguskiadvány számára. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a Zeneműtár sikerrel alkalmazott, az 1964-es év során már bevezetett új kivitelezésű katalóguscédula sokszorosítása. Hanglemez-címleírásokat, szövegük terjedelméből következően, eddig ugyanis adrémán nem lehetett sokszorosítani. Most egy újítás felhasználásával rátértek a xerox-ofszet úton való sokszorosításra, mely egyrészt lehetővé tette a sok hungarika vonatkozással bíró hanglemezállomány több szempontú feltárását,, másrészt közvetlen kísérletül szolgált bizonyos vonatkozásaiban ennek az el­járásnak általános alkalmazásához. Olvasószolgálat, tájékoztatás Olvasóink száma — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az utóbbi évek­ben azonos szinten mozgott, minthogy határait lényegében olvasótermeink befogadóképessége szabta meg. Problémaként vetődött fel a ki nem elégíthető igények ügye, hírlaptári anyagunknál pedig az a károsodás, amely a fokozott, társadalmilag nem is mindig indokolt használatból ered. Ez utóbbi perspekti­válisan régi hírlap- és folyóiratanyagunk fokozottabb védelmének szükséges­ségét is felvetette. E két év folyamán újabb előre lépést tehettünk olvasószolgálatunk kor­szerűsítésében. Olvasói betűrendes katalógusunknak 1963-ban történt áthelye­zése 1964-ben lehetővé tette szakkatalógusunknak az olvasótermek mellé való felhozatalát. így a modern könyvgyűjteményt feltáró legfontosabb katalógu­saink az olvasótermek és az olvasószolgálat közelébe kerültek. Megvizsgáltuk egy kísérleti jellegíí irodalomtudományi szabadpolcos szakolvasóterem kiala­kításának lehetőségét is. Bár ez eredménnyel biztatott, megvalósítását még nem tették lehetővé a fennálló, zsúfolt elhelyezésünkből adódó akadályok. Központi olvasószolgálatunk 1963-ban 204, 1964-ben 196 írásbeli meg­keresésre adott tájékoztatást a folyamatosan végzett szóbeli felvilágosítások mellett. Különgyűjteményeink közül elsősorban a Kézirattár és a Zeneműtár egyre növekvő számú tudományos tájékoztatásait említjük. Olvasószolgálatunk központi épületünkben a kisebb, ún. emlékeztető kiállítások mellett mindkét évben 7—7 nagyobb kiállítást rendezett. Ezek között Villon, Krúdy, Babits és Madách emlékkiállításainkat említjük. 1963-ban Az ékírástól az új Nemzeti 14

Next

/
Thumbnails
Contents