AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1963—1964-ben
mérsékeltebb eredményt mutattunk fel az olvasói betűrendes katalógus és a szakkatalógus átszerkesztési munkálatainál. Az előbbinél ez a célkitűzés mérséklésében (egyelőre csak a reprezentatív szerzők kijelölése), az utóbbinál pedig az átszerkesztés módszertani vizsgálatánál való megállásban mutatkozik. Az egyéb katalógusokat illetően, végrehajtottuk a nyomtatott zeneművek szakkatalógusának revízióját, és elkészült a hírlaptári szakkatalógus korszerűsítésének javaslata. Könyvtárunk régi hagyományaként kezdtük meg 1963-ban mikrofilmállományunk közzétételét sokszorosított címjegyzékben. 1963-ban a hírlapok és az újkori kötetes magyar kéziratok mikrofilmjeinek címjegyzéke, 1964-ben pedig a Kézirattár analektáiról és leveleiről készített mikrofilmeké jelent meg. Hosszabb lélekzetű munkaként indult a Térképtár vállalkozása, amely régi kéziratos térképeinkről készít részletes, annotált címleírásokat egy későbbi katalóguskiadvány számára. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a Zeneműtár sikerrel alkalmazott, az 1964-es év során már bevezetett új kivitelezésű katalóguscédula sokszorosítása. Hanglemez-címleírásokat, szövegük terjedelméből következően, eddig ugyanis adrémán nem lehetett sokszorosítani. Most egy újítás felhasználásával rátértek a xerox-ofszet úton való sokszorosításra, mely egyrészt lehetővé tette a sok hungarika vonatkozással bíró hanglemezállomány több szempontú feltárását,, másrészt közvetlen kísérletül szolgált bizonyos vonatkozásaiban ennek az eljárásnak általános alkalmazásához. Olvasószolgálat, tájékoztatás Olvasóink száma — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az utóbbi években azonos szinten mozgott, minthogy határait lényegében olvasótermeink befogadóképessége szabta meg. Problémaként vetődött fel a ki nem elégíthető igények ügye, hírlaptári anyagunknál pedig az a károsodás, amely a fokozott, társadalmilag nem is mindig indokolt használatból ered. Ez utóbbi perspektiválisan régi hírlap- és folyóiratanyagunk fokozottabb védelmének szükségességét is felvetette. E két év folyamán újabb előre lépést tehettünk olvasószolgálatunk korszerűsítésében. Olvasói betűrendes katalógusunknak 1963-ban történt áthelyezése 1964-ben lehetővé tette szakkatalógusunknak az olvasótermek mellé való felhozatalát. így a modern könyvgyűjteményt feltáró legfontosabb katalógusaink az olvasótermek és az olvasószolgálat közelébe kerültek. Megvizsgáltuk egy kísérleti jellegíí irodalomtudományi szabadpolcos szakolvasóterem kialakításának lehetőségét is. Bár ez eredménnyel biztatott, megvalósítását még nem tették lehetővé a fennálló, zsúfolt elhelyezésünkből adódó akadályok. Központi olvasószolgálatunk 1963-ban 204, 1964-ben 196 írásbeli megkeresésre adott tájékoztatást a folyamatosan végzett szóbeli felvilágosítások mellett. Különgyűjteményeink közül elsősorban a Kézirattár és a Zeneműtár egyre növekvő számú tudományos tájékoztatásait említjük. Olvasószolgálatunk központi épületünkben a kisebb, ún. emlékeztető kiállítások mellett mindkét évben 7—7 nagyobb kiállítást rendezett. Ezek között Villon, Krúdy, Babits és Madách emlékkiállításainkat említjük. 1963-ban Az ékírástól az új Nemzeti 14