AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteménye

nyomtatványainak többségét is magyar vonatkozásuk miatt szerezte meg. Csupán könyvészeti ritkaságként becsülhető nyomtatvány kevés volt gyűjteményében. Hungarica-ősnyomtatványai közül kiemelést érdemel a III. Frigyes császár és Mátyás király között 1463-ban kötött örökösödési szerződés Capitel der bericht kezdetű német kiadása. Az eredeti latin szöveghez hasonlóan ez a kiadás is kolofon nélkül, Johann Petri passaui nyomdász műhelyében jelent meg.

4 Minthogy a nyomtatvány címe Mátyást fényes emlékezetűnek Frigyes császárt viszont még élőnek említi, valószínű, hogy a szerződés latin és német szövegét is Frigyes császár adatta közre a Habsburg-ház trónigényének igazolására. A nyomtatvány a Frigyes császár és II. Ulászló által 1491. november 7-én kötött egyezség szövegét nem tartalmazza, amiből nyilvánvaló, hogy e szerződés megkötése előtt, azaz 1490. április 6-a és 1491. november 7-e között jelenhetett meg. Széchényi Ferenc gyűjteményével került a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába az 1484-ben a velencei ifatóo^-nyomdában megjelent zágrábi breviárium,

5 a Historie von Dracole Waida egyetlen magyarországi ősnyomtatvány-példánya,* valamint a két európai hírű középkori ferences író, Temesvári Felbárt és Laskai Ozsvát, beszédgyűjteményeinek XV. századi kiadása.

7 A XV. században oly népszerű török tárgyú nyomtatványok közül megvolt Széchényi gyűjteményében Jörg von Nürnberg Nachricht von den Türken című munkája

8

, a Tractatus quidam de Turcis,

9 valamint Georgius de Hungária De moribus Turcorum-a,.

10 Mindhárom mű már a XV. században több ízben megjelent nyomtatásban, s ma sem tekinthető egyik sem kivételes könyvritkaságnak.

11 Georgius de Hungária De moribus Turcorum-ával kapcsolatban mégis szinte napjainkig számos téves szerzői meghatározás látott napvilágot a hazai és a külföldi szakirodalomban. Pedig e munka két évtizedes török fogságot szenvedett szerzőjét már a XVI. század elején Bernardus de Lutzemburgo domonkos szerzetes az erdélyi származású Georgiusde Hungariá-vsl, az 1502-ben Rómában elhunyt domonkos szerzetessel azonosította.

12 Ugyanerre az eredményre jutott J. A. B. Palmer 1951-ben megjelent tanulmányában, amelyben a Georgius de Hungáriára és a Tractatus de moribus Turcorum szerzői problematikájára vonatkozó irodalom kritikai áttekintését adta.

13 Széchényi Ferenc ősnyomtatványai között Cicero De oratore című munkájának Subiacóban megjelent kiadása volt a legnagyobb könyvészeti érték. Ez a kéziratokhoz hasonló, gondos kiállítású nyomtatvány a Konrád Siceynheym és Arnold Pannartz által alapított első folyamatosan működő olaszországi nyomda korai terméke: 1465. szeptember 30-a előtt jelent meg, s így könyvtárunk egyik legrégibb nyomtatványa.

14 Megvolt Széchényi gyűjteményében Petrarca műveinek Sebastian Brant által sajtó alá rendezett 1496. évi bázeli kiadása,

15 Jacobus Philippus de Bergamo De claris mulieribus című munkája az 1497-ben megjelent pompás ferrarai kiadásban,

16 Aeneas Sylvius Piccolomini Epistolae familiäres

1

^ és Franciscus Philelphus Epistolae címen közreadott levélgyűjteménye,

18 valamint Ptolemaeus Cosmographiá-]a,. Ez utóbbi ugyan nem az ulmi első kiadásban, hanem Petrus de Turre római nyomdász 1490-ben, 27 fametszetes térképpel közreadott kiadásában volt meg Széchényi gyűjteményében.

19 Széchényi Ferenc céltudatos hungarica-gyűjtő tevékenységében külföldi antikváriusokra és hazai munkatársakra egyaránt támaszkodott. 1795-től kezdve egyre több magyar írót és tudóst vont be a különösen fontosnak tartott hungaricaművek felkutatásának és megszerzésének nemegyszer bonyolult, sok utánjárást 110