AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: Jugoszlávia nemzeti könyvtárainak funkciói

könyvtáros alapvetően fontosnak tart, pillanatnyilag az jellemzi, hogy egyrészt országosan most van kialakulóban, másrészt területenként még sokban eltérő tartalmat mutat. Abban az egész állam területén megegyeznek, hogy a köztársaságok könyvtárügye irányítójának szerepét a nemzeti könyvtárak hivatottak betölteni, de az, hogy milyen könyvtárak tartoznak közvetlenül hozzájuk és milyen mértékben, nem alakult ki véglegesen. Valószínű, hogy a közjDonti könyvtár közvetlen kapcsolatot területe tudományos, illetve városi ép járási könyvtáraival fog fenntartani és a kis könyvtárakkal majd ezeken keresztül foglalkozik. Az eddigi gyakorlat alapján az is kibontakozik, hogy nem operatív jellegű végrehajtó hatáskörhöz jut, hanem tanácsadói minőségben lép fel. Ennek keretében természetesen elsőrangú feladata köztársasága könyvtári gyakorlatának lehető egységesítése, a színvonal emelése és a kollektív munkálatok összefogása. Központi (hálózati) funkcióik pontosabb megfogalmazása jelenleg legfeljebb köztársaságonként történhet meg. A Vajdaság nemzeti könyvtára szakmai tanácsadásban, kisebb szemináriumok és tanfolyamok szervezésében, évi konferenciák tartásában határozza meg hálózati tevékenységét és ennek végzésére külön részleget szervezett. A szerb nemzeti könyvtár megfelelő részlege az állami vizsgákra készülő könyvtárosoknak ad segítséget, és tanfolyamokon képzi a területéhez tartozó dolgozókat. Szlovéniában két főből áll -a hálózati csoport, ezek közül az egyik a szakkönyvtárakkal, a másik pedig a népkönyvtárakkal foglalkozik. Feladatuk a területükön jelentkező könyvtártudományi problémák kidolgozása is. Zágrábban szívesen és gyakran adnak tanácsokat a hozzájuk fordulóknak, de a szervezett munka még nem indult meg. A megfelelő szakembert most képezik ki speciális feladatára. A nemzeti könyvtárak a szerbiai és a Crna Gora-i (montenegrói) kivételével egyben egyetemi könyvtári funkciókat is gyakorolnak. Ezek azonban alig haladják túl a területükön végzett hálózati munkák kereteit, mert csak a szerzeményezés, illetve az olvasószolgálat vonatkozásában veszik figyelembe az egyetem igényeit. Egyéb központilag végzett tevékenység (feldolgozás stb.) nincs. A nemzeti könyvtárak működésének szervezeti és igazgatási keretei Az előzőekben tárgyalt intézmények szervezeti felépítése természetesen megfelel funkcióiknak és így nagy vonalaiban egyezik a nemzeti könyvtárak szokásos szerkezetével. Ezért itt a következőkben nem szükséges az egészet ismertetnünk, csak a magyar viszonyoktól eltérő munkaköri tagolásokra kell a figyelmet felhívnunk. A gyarapítási munkát mindenütt egy osztály keretében végzik, amely tehát a vételek mellett a kötelespéldányok kezelését és szétosztását, valamint a cseretevékenységet is intézi. Ettől csak a belgrádi Nemzeti Könyvtár gyakorlata tér el, ahol a kötelespéldány-forgalmat külön osztály bonyolítja le. A könyvfeldolgozó munka szervezetileg az általában egységes feldolgozó osztályok keretében történik. Kivételként a ljubljanai könyvtár tagolását említhetjük meg, ahol a feldolgozás két önálló részlegben (katalogizálás és szakozás) folyik. Zágrábban viszont az egységes nyomtatványtár (ez a leltározást, feldolgozást, a raktárát és átmeneti jelleggel a technikai részlegeket foglalja magában) keretében történik a feldolgozómunka végzése. 104